Pécsvárad és Zengővárkony
közös SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPE
VÉGLEGES KEZELÉSI UTASÍTÁS
Budapest, 2002. december hó
Tartalomjegyzék
10. Energiaellátás, villamos berendezések.........................................................22
10.4. Érintésvédelem, villámvédelem.............................................................. 24
Pécsvárad város és Zengővárkony község Önkormányzatai a települések teljes körű szennyvíz csatornázását és - tisztítását tervezték a meglévő pécsváradi szennyvíztisztító telepen.
Ehhez a korábbi adottságaival a telep kapacitása nem volt elegendő.
A szennyvíztisztító telep kapacitásnövelésére H/3614-27/2000-12. ügyiratszámon vízjogi létesítési engedélyt adtak ki az ENVIHORIZONT Kft EH-VCS 3-1-16/99. számú terve alapján.
Az Önkormányzatok közbeszerzési eljárás keretében a szennyvíztisztító telep eredményfelelős fővállalkozásban történő megvalósítására pályázatot írtak ki, amelynek a Purator Hungaria Kft lett a nyertese.
Jelen dokumentáció, a megvalósult szennyvíztisztító berendezés 2002. június 18-án kezdődött, a szennyvíztisztító telepre beérkező teljes szennyvíz mennyiséggel lefolytatott 6 hónapos próbaüzem alapján elkészített Végleges Kezelési Utasítása.
A szennyvíztisztítási technológia méretezési alapja : 982 m3/d, amelyen belül 50 m3/d szippantott kommunális szennyvíz fogadása és előkezelése is megvalósul.
A szennyvíz minőségi adatok, azaz a telepre érkező, mértékadó szv. terhelés a kiírás alapjául szolgáló H/3614-27/2000-12. vízjogi lét. engedély szerint :
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
BOI5
|
448
|
g/m3
|
|
464,5
|
kg/d
|
|
|
KOIkr
|
891
|
g/m3
|
|
922,6
|
kg/d
|
|
|
NH4-N
|
77,4
|
g/m3
|
|
82,4
|
kg/d
|
|
|
összes - P
|
15,2
|
g/m3
|
|
15,7
|
kg/d
|
|
|
összes leb.a
|
511,9
|
g/m3
|
|
529,8
|
kg/d
|
A terhelési adatok a telepen belüli csurgalékvíz terheléseket és az előkezelt szippantott szennyvíz-terheléseket is tartalmazzák már.
Az egyéb paraméterek vonatkozásában pedig a vonatkozó csatorna rendelet szerinti max. értékek:
|
|
pH
|
6,5-10
|
|
|
|
|
|
|
összes só
|
2000
|
g/m3
|
|
|
kg/d
|
|
|
SZOE
|
50
|
g/m3
|
|
49
|
kg/d
|
|
|
ANA det.
|
20
|
g/m3
|
|
19,6
|
kg/d
|
A tisztított szennyvíz befogadója a Pécsvárad-szellői vízfolyás, amely VI. vízminőségvédelmi kategóriájú a bevezethető tisztított szennyvíz minőségére vonatkozóan.
A telepet elhagyó tisztított szennyvíz (Q = 982 m3/d) minősége és a környezetre gyakorolt maximális terhelése :
pH 6-9
KOIkr 75 g/m3 73,5 kg/d
NH4-N 10 g/m3 9,8 kg/d
összes leb.a. 200 g/m3 196 kg/d
SZOE 10 g/m3 9,8 kg/d
Nem előírt paraméter :
NO3- 80 g/m3 78,4 kg/d
Nitrátra és foszforra nincs határérték.
- 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelet
- 4/1984. (II.7.) OVH rendelet
- 2/1970. (XII.13.) rendelet
- OVG 28/1966 (V.É.18.) utasítása
- 10/1984. (II.7.) OVH rendelet
- 18/1992. (VII.14.) KHVM rendelet
Az üzembentartó feladata gondoskodni arról, hogy a szennyvíztisztító létesítmény rendeltetésszerűen működjék és a jogszabályokban, vízjogi engedélyekben rögzített minőségű tisztított szennyvíz kerüljön elvezetésre.
Ennek érdekében az üzemeltetőnek megfelelő képzettségű kezelőszemélyzet munkába állításáról kell gondoskodnia.
A Végleges Kezelési utasítás betartásáért és betartatásáért az üzemeltető felelős.
A gépek és berendezések működtetésére vagy működtetésének leállítására engedélyt csak a telepvezető, távollétében annak helyettese adhat.
Az üzemeltető köteles a technológiai előírásokat betartani és arról is gondoskodni, hogy a telep üzeméhez szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.
A technológiai előírástól való eltérésre a telepvezető csak különleges esetekben adhat utasítást (berendezések meghibásodásakor, áramkimaradáskor).
A telepvezető feladata az érvényben lévő balesetelhárítási és egészségvédelmi rendszabályok betartása és a kezelőszemélyzet balesetelhárítási és egészségvédelmi képzésének megszervezése.
Az üzemeltető csak olyan személyt foglalkoztathat a szennyvíztisztító telepen, aki a munkabeosztásának és munkahelyének megfelelő balesetvédelmi és egészségvédelmi oktatáson eredményesen részt vett.
A telepvezető köteles ismertetni a munkába lépő dolgozóval a tisztítótelep balesetveszélyes munkaterületeit és a kioktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Üzemelő gépekről a biztonságot szolgáló berendezések eltávolítására utasítást a telepvezető sem adhat. A szabályos, vagy a tervben előírt biztonsági berendezések nélkül semmilyen gépet áram alá vagy üzembe helyezni nem szabad.
A telepvezető feladata a gépek és berendezések balesetveszély mentességét biztosító szerkezetek és berendezések üzemképes állapotának védelme.
Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok kiküszöböléséről a telepvezetőnek haladéktalanul intézkedni kell.
A tisztítótelepen munkavégzésre csak olyan személy állítható be, akit a megelőző orvosi vizsgálat a munkára alkalmasnak nyilvánított.
A kezelőszemélyzet csak olyan berendezések működtetésével bízható meg, melyek kezelésére előzőleg ki lett oktatva.
Képesítéshez kötött munkák elvégzésére (villanyszerelés, stb.) csak olyan személy utasítható, aki az adott szakterületen az előírt képesítéssel rendelkezik.
A telepvezető felelős a tisztítótelepen dolgozók munkafegyelméért. A telepvezető köteles a fegyelmezetlen dolgozókkal szemben eljárni. A dolgozók a munkahelyen szeszes italt nem fogyaszthatnak, a telepvezető az italos személyeket a telepről köteles azonnal eltávolítani.
A dolgozók kötelesek legjobb tudásuk szerint a telepvezető utasításait végrehajtani és munkájuk közben fegyelmezett magatartást tanúsítani.
A dolgozók kötelesek az előírt óvórendszabályokat betartani és a munkavégzés közben állandó figyelemmel lenni saját és munkatársaik testi épségének megvédésére.
A telepvezető a technológiai, balesetvédelmi és munkavédelmi, munkafegyelmi előírások megszegése esetén - még abban az esetben is, ha kár, vagy baleset nem történt - a vétőkkel szemben fegyelmi úton eljárni köteles.
Az üzemeltető (telepvezető) köteles üzemi naplót vezetni, hatósági személyek kívánságára bemutatni.
Az üzemi naplót naponként (műszakonként) kell vezetni, a bejegyzés időpontjának feltüntetésével.
Az üzemi naplóban minden esetben fel kell tüntetni a következőket:
· A műszakvezető (telepvezető vagy helyettes) nevét és a szolgálat átvételének időpontját.
· A szolgálatban lévő kezelő(k) nevét és munkába lépés időpontját.
· A gépi berendezések működtetésére vonatkozó adatokat.
· A gépi hajtású berendezéseknél fel kell tüntetni az indítás és leállás időpontját, valamint a működés időtartamát.
· Az üzemi naplóba be kell jegyezni minden olyan eseményt, mely a telep üzemével kapcsolatos.
· Az üzemi naplóban az észlelés időpontjának feltüntetésével fel kell tüntetni a gépi berendezések üzemében tapasztalt rendellenességeket és elhárításukra tett intézkedéseket (pl. biztosítékcsere stb.)
· Az üzemi naplóban fel kell tüntetni a gépi berendezések szerelésére és védelmi berendezések eltávolítására kiadott intézkedéseket.
· A telepvezető vagy helyettese köteles felhívni a szolgálatot átvevő felelős személy figyelmét a gépi berendezések állapotában és biztonsági berendezésekben végrehajtott változásokra. A figyelmeztetés megtörténtét a naplóban rögzíteni kell és az átvevő személynek a tudomásulvételt aláírással igazolnia kell.
· A naplóban rögzíteni kell mindazon intézkedéseket, melyek a tisztítótelep üzemének ellenőrzéséhez szükségesek (iszapleeresztés időpontját, a sűrített iszap eltávolításának időpontját). Az iszapmennyiségek megállapítása a műtárgyak méreteiből, geometriai számítással és vízszintsüllyedés alapján történik.
· A mintavételek módját, idejét és a laborelemzés fontosabb adatait.
· A tervszerű karbantartások idejét, a karbantartáshoz felhasznált anyagok mennyiségét.
· Minden esetben fel kell tüntetni a karbantartásnál a berendezések és gépek állagára vonatkozó megállapításokat.
· Az üzemi naplóban rögzíteni kell a hajtóművek és gépek kenésére felhasznált kenőanyag mennyiségét és minőségét.
· Az üzemi naplóban fel kell tüntetni az esetleges baleseteket, a balesetek okát, ez azonban a baleseti jegyzőkönyvet és az eljárást nem helyettesíti.
A szennyvíztisztító telepre csak arra illetékes személy - a telepvezető engedélyével - léphet be.
A már üzemelő létesítményekben munkavégzés csak az üzemeltető előzetes engedélyével és a munkák megkezdésének tudomásulvételével (naplóban való rögzítéssel) lehetséges.
A telepre belépőktől meg kell követelni a telepen érvényes biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartását.
A telepen nem kell készenlétben tartani a gépi berendezésekhez tartalék alkatrészeket.
A gépi berendezéseken a garanciális idő alatt változtatásokat végezni nem szabad.
A kezelés és tisztítás közben elhullott szennyeződéseket gondosan kell eltávolítani, a telep területét, az utakat, az üzemi és jóléti helyiségeket tisztán kell tartani.
A telep területén lévő növényeket gondozni kell (a füvet rendszeresen nyírni, gyomlálni, öntözni stb.).
A csővezetékhez, műtárgyhoz 3 m-en belül bokrot, 5 m-en belül fát ültetni nem szabad, mert azok gyökere a vezetékbe behatolhat, eltömheti azokat, a műtárgyakat megrongálja, lehulló lombjuk a műtárgyak működésében zavart okozhat.
A szennyvíztisztító telepre kidolgozott technológia komplex megoldást nyújt a megnövekedett mennyiségű kommunális szennyvíz tisztítására, valamint az iszapvonalon megjelenő technológiai feladatokra.
A jelenlegi teleprész (meglevő oxidációs árok, dortmundi utóülepítő és rec. gépház) mellé új biológiai (levegőztető - utóülepítő) egység épült. A régi teleprész 182 m3/d, az új 800 m3/d kapacitással üzemeltethető, egymással párhuzamosan.
A szennyvíz az újonnan épített tisztítóaknán keresztül érkezik az új telepi átemelőbe.
A szennyvizet frekvenciaszabályozóval fordulatszám szabályozott és az átemelő akna szintérzékelésről vezérelt szivattyúi emelik fel az új technológiai műtárgysorra. Az átemelés ilyen kialakítása biztosítja a lehetséges egyenletes szennyvíz feladást a biológiai szennyvíztisztító vonalra. A feladott szennyvíz indukciós mennyiségmérése a gépi rács alatti térrészben történik indukciós áramlástávadóval.
A teljes mennyiségű érkező szennyvíz az átemelést és mennyiségmérést követően a gépi tisztítású finomrácson folyik keresztül, amelynek tartalékaként kézi tisztítású, 20 mm pálcaközű rács is beépítésre került. A keletkezett rácsszemetet a gépi tisztítású finomrács tömöríti, vízteleníti és emberi kéz érintése nélkül juttatja a rácsszemét tároló tartályba, amelyben elszállításra kerül. A rácsszemét tároló tartály az új műtárgy alsó szintjén, külön bejáratú helyiségbe került elhelyezésre.
A rácsszűrést követően a szennyvíz a tangenciális bevezetésű homokfogóba folyik, ahol a homok jellegű anyagok gyorsan kiülepednek. A tangenciális homokfogóban lassú fordulatú keverő biztosítja azt, hogy valóban csak a homok jellegű anyagok ülepedjenek ki. A kiülepedett homokzagyot mamut szivattyú emeli ki a berendezés aljáról és továbbítja a víztelenítő berendezésbe. A víztelenített homokzagy onnan a tároló konténerbe kerül. A homokzagy tároló konténer egy térben helyezkedik el a rácsszemét tároló tartállyal.
A mechanikailag előtisztított szennyvizet az osztóműben a régi (oxidációs árok) és az új teleprész között három felé osztjuk 180 : 400 : 400 arányban.
Az új biológiai műtárgyblokk 800 m3/d szennyvízmennyiséget fogad.
Ebben a műtárgyblokkban kialakításra került 2 technológiai sorban anoxikus-, levegőztető- és utóülepítő medence, közös nitrát-recirkulációs szivattyúaknával, légfúvó- és homok-víztelenítő gépházzal, vegyszer tároló- és adagoló helyiséggel.
Az új biológiai fokozat első egységei az anoxikus medencék. Itt a beérkező szennyvíz nitrát-dús, recirkuláltatott szennyvíz-eleveniszap eleggyel keveredik. A denitrifikáció így optimális, táplálékbő környezetben nagy hatásfokkal megy végbe. A szerves vegyületek lebontása a biológiai műtárgy legnagyobb egységeiben, a levegőztető medencékben történik. A levegőztető medencében a megfelelő iszapkoncentráció biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció.
A levegőztető terekben korszerű mélylevegőztetés megy végbe. A vízmélység 5,0 m.
A régi oxidációs árok és dortmundi utóülepítő 180 m3/d szennyvíz mennyiséget fogadhat a továbbiakban, amely megfelel a meglévő utóülepítő hidraulikai terhelhetőségének.
A tisztított szennyvíz és az eleveniszap elegyének fázisszétválasztása az új műtárgy hosszanti átfolyású utóülepítőiben történik. A kiülepedett iszapot szívott kotrók segítségével távolítjuk el a utóülepítő medencék aljáról. A felszínen összegyűlő uszadékot a kotróhídra szerelt uszadék eltávolító berendezésekkel vesszük el és vezetjük az úszóiszap aknába, ahonnan szintkapcsolóval vezérelt szivattyú továbbítja a sűrítőbe.
Az iszap a recirkulációs szivattyúaknába kerül, majd onnan azt egy merülő szivattyú adja fel az anoxikus medencékbe, mint recirkulációs iszapot, vagy fölösiszapként az új, pálcás iszapsűrítőbe. Az iszapsűrítő egyúttal a fölösiszap puffertereként is rendelkezésre áll, csurgalékvize a telepi új csurgalékvíz átemelőbe folyik, majd onnan kerül felemelésre a gépi rács elé.
Az iszapvíztelenítő gépházban elhelyezett szalagszűrőprés iszapfeladó csigaszivattyúja a sűrítő zsompjából szívja el a sűrített iszapot. A víztelenítő berendezésből a víztelenített iszaplepény a szállító konténerbe hullik.
A víztelenített, stabil állapotú iszap várható szárazanyag tartalma 18-20 %. Mezőgazdaságban komposztálásra, kiszórásra felhasználható.
A biológiailag tisztított szennyvíz a megnövelt térfogatú és a bővítésre méretezett fertőtlenítő műtárgyba kerül, ahol - a telepre érkező szennyvíz mennyiségének mérése alapján - mennyiség arányos fertőtlenítőszer (nátrium-hypoklorit) adagolás történik.
A régi telepen, az oxidációs árokban megtisztított szennyvíz is ebbe a fertőtlenítő medencébe folyik.
Klórozást hatósági előírás esetén kell végezni.
A telepre beszállított szippantott szennyvíz leürítése egy 10 mm pálcaközű kézi tisztítású rácson keresztül történik, amely biztosítja a durva mechanikai szennyeződések eltávolítását. A kifogott rácsszemetet a kézi rács mellett elhelyezett rácsszemét tároló kukába kell üríteni.
A leürített szippantott szennyvíz az átlagosító-előkezelő térben (Vh= 60 m3) levegőztetéssel aerob állapotba kerül. A levegőztetés az elegy keverését is biztosítja.
Ebben a térben lehetőség van a szippantott szennyvíz pH értékének mészhidráttal történő korrekciójára is.
A levegőztetés a telepi folyamatirányító számítógép által vezérelhető, azaz tetszőlegesen beállítható annak időtartama (akár különböző ciklusokban is). A levegőztetés ideje és időtartama a ténylegesen beszállított szippantott szennyvíz mennyiséghez és minőséghez igazítható.
A műtárgy hasznos térfogata biztosítja a beszállított szippantott kommunális szennyvíz napi mennyiségének betározását, valamint annak az előkezeléséhez szükséges, 5-10 m3 mennyiségű eleveniszap hozzáadását.
Az eleveniszap a fő technológiai folyamat iszaprecirkulációs ágából biztosított. Így friss és nagy nitrifikációs képességű eleveniszap vezethető a szippantott szennyvíz előkezelőbe.
A kialakult elegyet (előkezelt szennyvíz-eleveniszap) az előkezelőbe telepített szivattyú emeli fel a telepre érkező nyers szennyvíz mennyiségét mérő berendezése elé.
Ezáltal a szennyvíztisztító telepre beérkező összes kezelendő szennyvíz mennyiségének mérésre lehetőség van.
A szennyvíztisztító telep folyamatirányító számítógépe lehetővé teszi, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz az alacsony terhelésű időszakokban, célszerűen a hajnali órákban kerüljön a biológiai tisztítási folyamatba feladásra.
|
|
|
|
|
új teleprész
|
régi teleprész
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
szennyvízmennyiség:
|
Qd :
|
980
|
m3/d
|
800
|
m3/d
|
180
|
m3/d
|
|
óracsúcs:
|
q1/13 :
|
75
|
m3/h
|
61
|
m3/h
|
14
|
m3/h
|
|
nappali átlag:
|
q1/15 :
|
65
|
m3/h
|
53
|
m3/h
|
12
|
m3/h
|
|
napi átlag:
|
q1/24 :
|
41
|
m3/h
|
33
|
m3/h
|
8
|
m3/h
|
Az érkező szennyvíz a telepi belső átemelőn keresztül és az indukciós mennyiségmérést követően kerül fel a tisztítási technológiai sor elejére, a gépi finomrácsra.
átemelő akna mérete : A = 1,60 m
Vhasznos = 1,1 m3
szivattyú : 1+1 db Flygt NP 3102 MT 461 típus
Qmax = 28 l/s /db
P = 3,1 kW
H = 6,4 m
- kézi tisztítású, 10 mm résméretű rács
- szippantott szennyvíz kezelő műtárgy
Vhasznos = 60 m3
vízmélység : 3,80 m
D = 4,50 m
levegőztetés finombuborékos levegőztetéssel
Oxigénigény : 8 kg O2/h
Szükséges min. biztosított levegő mennyiség : 115 m3/h
Alkalmazva 1 db Aerzener GM 3S légfúvó (96-216 m3/h), amely a légfúvó gépházban kerül elhelyezésre. Gépszáma: M14
P = 7,5 kW, Dp = 0,6 bar
A szippantott szennyvíz előkezelő légfúvójának tartalék berendezése (M 13) egyben a biológiai tisztítósor legkisebb légszállító képességű, megegyező típusú légfúvója, ékszíjtárcsa cserét követően.
FIGYELEM! RENDKÍVÜL FONTOS! Az M 13-as gép szippantott szennyvíz fogadó felé tartalékként csak ékszíjtárcsa cserét követően használható. Az ékszíjtárcsa cserét EBEPLAN Kft végzi!
levegőztető elemek : NOPOL PIK 300-as 20 db
Az előkezelt szippantott szennyvíz a telepi hidraulikai terhelés minimum időszakában (várhatóan hajnalban), a folyamatirányító számítógép által vezérelhetően, több részletben kerül a biológiai tisztítósorra.
alkalmazott szivattyú : 1+1 db Flygt CP 3085 MT 434 típus
Q = 21,6 m3/h = 6 l/s /db
P = 1,3 kW
H = 7,7 m
Beépítve : 1 db Noggerath típusú finomrács, 3 mm résmérettel, NSI 300-3/35 T
P = 0,75 kW
Qmax = 40 l/s = 144 m3/h
A gép meghibásodása esetén a szennyvíz egy túlfolyón keresztül a 20 mm résméretű kézi rácsra jut.
Rácsszemét évi mennyisége: kb. 18 m3/év víztelenítve (40-50 % sz.a.)
Beépítve : 1 db Purator PISTA TH-30-A típusú (D = 1,3 m)
Pkeverő = 0,37 kW
Qmax = 30 l/s = 108 m3/h
a homokzagy kiemelése mamutszivattyúval,
víztelenítése Hollung GCF 3,02 A típusú homokvíztelenítő berendezésen történik.
Homokzagy mennyisége : 12-15 m3/év víztelenítve (40-50 % sz.a.)
A mechanikai tisztítás után osztás 400 : 400 : 182 (m3/d) arányban!
7.23. Biológiai tisztítás az új teleprészen
(rács és homokfogó után) :
BOI5 koncentráció : 0,403 kg/m3 (-10 %)
Ammónia-N (TKN) koncentráció : 0,070 kg/m3
lebegőanyag koncentráció : 0,435 kg/m3 (-15 %)
- Lebontott BOI5 : 800 m3/d x (0,403 - 0,015) = 310,4 kg/d
- Fölös iszap mennyisége : 310,4 kg/d x 1,0 kg/kg = 310,4 kg/d
- Iszapkor: 15 d ( nitrifikáláshoz szükséges téli időjárás esetén)
- Iszapkoncentráció : (ctot) 5,0 kg/m3
- Választott medence térfogat : 2 x 475 = 950 m3
- aerob tér iszapterhelése : 0,10 kg BOI5/kg iszap sz.a. x d
A biológiát terhelő szennyvíz NH4-N (TKN) tartalma : 70 g/m3
A tisztított szennyvíz : NH4-N = 5 g/m3
NO3--Ne = 18,6 g/m3 (NO3- = 80 g/m3 )
A 2 x 475 m3 = 950 m3 reaktor térfogat felosztása :
VDENITRIFIKÁLÓ = 2 x 100 = 200 m3
VNITRIFIKÁLÓ = 2 x 375 = 750 m3
Medence méretek :
anoxikus medence (2 db) :
szélesség : 4,40 m
hosszúság : 4,55 m
vízmélység : 5,00 m
levegőztető medence (2 db) :
szélesség : 4,40 m
hosszúság : 17,10 m
vízmélység : 5,00 m
térfogat ellenőrzés : 2 db x (4,40 x 17,10 x 5,00) = 752 m3
- levegőztetési idő : 0,767 d = 18,4 h
Az anoxikus terekben az eleveniszap - szennyvíz elegy lebegésben tartását 1-1 db Flygt SR 4620 SF 15 típusú keverő ( P = 1,5 kW) biztosítja.
Oxigénbevitel
fajlagos oxigén igény : OSZ = 2,486 kg O2 / kg BOI5
Számított napi oxigén igény ( OSZ ) : OSZ = 801 kg O2 / d
OCh = 59 kg O2 / h
Biztosított levegő mennyiség: 738 Nm3/h
alkalmazva 2 db AERZENER GM 7 L légfúvó (185-369 m3/h/db)
P = 11 kW, Dp = 0,6 bar,
1 db AERZENER GM 3 S légfúvó (96-192 m3/h/db)
P = 7,5 kW, Dp = 0,6 bar,
A levegőztető terek oldott oxigénnel történő ellátását finombuborékos NOPOL PIK 300-as elemekkel végezzük.
alkalmazva 144 db PIK 300-as légbevívő elem ( 5,125 m3/h/diffúzor elemterheléssel), 2 készletben
A két db AERZENER GM 3 S légfúvó közül az egyik a szippantott szennyvíz előkezelő üzemi légfúvója, a másik a szennyvíz mennyiség felfutási időszakában lépcsőzetes légbevitelt biztosítva a biológiai tisztítósor legkisebb üzemi fúvója, de egyben a szippantott szennyvíz előkezelés melegtartalék gépe is.
A két nagy légfúvó a berendezés tervezett terhelést megközelítő üzemállapota esetén üzemszerűen működő légfúvók, amelynek tartalékai a kis légfúvók.
Nitrát recirkuláció :
A szükséges nitrátos elegy recirkuláció (a levegőztető terek végéről az anoxikus terek elejére) a műtárgyra jutó 800 m3/d szennyvíz mennyiség 1/24-ed részének (33,33 m3/h = 9,26 liter/sec) 150 - 200 %-a, azaz összesen 13,9 - 18,5 liter/sec = 50 - 66,7 m3/h, frekvencia szabályozóval vezérelhetően.
beépítve : 1 db Flygt CP 3085 MT 432 szivattyú
Q = 49 - 98 m3/h/db = 13,6-27,2 liter/sec/db
P = 2,0 kW
H = 4,1 m
óracsúcs: q1/13 = 61 m3/h
A hosszanti átfolyású utóülepítők (2 db) a biológiai szennyvíztisztító reaktorokkal egy tömbben kerülnek kialakításra.
utóülepítő medence (2 db) : szélesség : 4,40 m
hosszúság : 17,60 m
vízmélység : 3,30 m
effektív felület : Feff = 109,8 m2 (szv. be- és elvezetés miatti felület csökkenések)
felületi hidraulikai terhelés csúcsban (Qmax = 61 m3/h ) :
Lvh = 61 m3/h : 109,8 m2 = 0,56 m/h
felületi lebegőanyag terhelés csúcsban (ctot = 5,0 kg/m3) :
Lsf = (61 m3/h x 5,0 kg/m3) : 109,8 m2 = 2,78 kg/m2 x h
Vösszes = 485 m3
tartózkodási idő csúcsban : t = 398 m3 : 61 m3/h = 6,52 h
Az utóülepítő gépi kotró és iszap, valamint uszadék eltávolító gépészeti berendezésekkel ellátottak. Az ülepítők felszínéről eltávolított uszadék (hab) szivattyúval kerül továbbításra a sűrítőbe.
beépítve : 1 db Flygt CP 3085 MT 436 szivattyú
Q = 21,6 m3/h = 6 l/s
P = 1,8 kW
H = 4,5 m
ülepítő kotró berendezés : egyedi ÁVM Kft (Szolnok) gyártmány, szivornyás iszapeltávolítással (B = 9,4 m, L = 17,6 m)
Az utóülepítők iszaprecirkulációját átirányítva a sűrítőbe, lehetőség van a fölösiszap elvételére a pálcás sűrítő irányába.
Recirkuláció :
Az utóülepítők felöli iszap recirkulációs teljesítmény a 800 m3/d szennyvíz mennyiség nappali átlagának (q1/15 = 65 m3/h = 18,1 liter/sec) 60-120 %-ban ( összesen 39 - 78 m3/h = 10,8 - 21,7 liter/sec), 2 db frekvencia szabályozott üzemű szivattyúval biztosított.
beépítve : 2 db Flygt CP 3085 MT 432 szivattyú
Q = 19,8-38,5 m3/h/db = 5,5-10,7 l/s /db
P = 2,7 kW
H = 7,4 m
A meglevő oxidációs árok 180 m3/d mennyiségű, mechanikailag (finomrács és homokfogó) előtisztított szennyvizet fogad.
Az osztás a homokfogás után történik, így az oxidációs árok a további üzem során mentesül a kiülepedő szervetlen anyagoktól.
A tisztítandó szennyvíz minősége :
BOI5 koncentráció : 0,403 kg/m3
Ammónia-N (TKN) koncentráció : 0,070 kg/m3
lebegőanyag koncentráció : 0,435 kg/m3
- Fölös iszap mennyisége : 69,8 kg/d x 1,0 kg/kg = 69,8 kg/d
- Iszapkor:( nitrifikáláshoz szükséges téli időjárás esetén) 15 d
- Iszapkoncentráció : (ctot) 2,8 kg/m3
- Rendelkezésre álló oxidációs árok által biztosított térfogat : 420 m3
- aerob tér iszapterhelése : 0,06 kg BOI5/kg iszap sz.a. x d
Oxigénbevitel
A biológiát terhelő szennyvíz NH4-N (TKN) tartalma : 70 g/m3
A tisztított szennyvíz : NH4-Ne= 5 g/m3
fajlagos oxigén igény : OSZ: 2,608 kg O2 / kg BOI5
Számított napi oxigén igény ( OSZ ) : 182 kg O2 / d
Számított órai oxigén igény ( Och ) : 13 kg O2 / h
A jelenlegi vízszintes tengelyű rotor (L = 4.800 mm, A = 0,70 m - felújítása, jókarba helyezése révén) oxigénbeviteli képessége 12-14 kg O2/h értékkel vehető alapul, amely a szükséges oxigénbevitelt biztosítja.
A meglevő dortmundi utóülepítő medence : Vh = 36,3 m3
Fh = 15,5 m2
Viszapzsomp = 2,3 m3
|
szennyvízmennyiség:
|
Qd :
|
180
|
m3/d
|
|
óracsúcs:
|
q1/13 :
|
14
|
m3/h
|
|
nappali átlag:
|
q1/15 :
|
12
|
m3/h
|
|
napi átlag:
|
q1/24 :
|
8
|
m3/h
|
tartózkodási idő csúcsban : 2,60 h
fel. hidr. terhelés csúcsban : Lvh = 14 m3/h : 15,5 m2 = 0,90 m/h
fel. lebegő a. terhelés csúcsban :
Lsf = (14 m3/h x 2,8 kg/m3) : 15,5 m2 = 2,53 kg/m2 x h
Recirkuláció :
Meglevő recirkulációs iszapátemelő akna : V = 4,25 m3 iszaptér
rec. átemelő szivattyú : 2+1 db, Szedar típusú,
Q = 18 m3/h
P = 2,2 kW
A meglévő recirkulációs iszapszivattyú nyomócsövén kialakított lecsatlakozás beköt az új műtárgy fölösiszap elvételi csövébe, majd egy távolabbi, tolózárakkal kialakított elágazásnál lehetőség van a fölösiszap sűrítőbe, vagy a szippantott szennyvíz előkezelőbe történő kormányzására.
A biológiai rendszerből elvett fölösiszap a 4 m átmérőjű, pálcás iszapsűrítőbe kerül, ahová a fölösiszap szivattyú nyomja.
A műtárgyban lassú fordulatú keverő berendezés segíti elő az iszap sűrűsödését.
A sűrítő berendezés aljából szív az iszapvíztelenítő berendezés iszap feladó szivattyúja.
A sűrítés során elválasztott iszapvíz a sűrítő műtárgy kerületén át távozik el a telepi belső átemelő aknába, ahonnan a csurgalékvíz szivattyú emeli fel azt a szennyvíztisztítási vonal elejére külön nyomócsövön.
Iszapvíztelenítő berendezés : LIM 3/a berendezés, 4 - 8 m3/h feladható mennyiségű sűrített iszapra, amelyben a feladható sz.a. tartalom 120 - 240 kg/h.
A berendezés által víztelenített iszap sz. a. tartalma 18-20 % körüli. A víztelenített iszap a berendezésről közvetlenül a szállító konténerbe hullik.
A berendezés tartozékai az iszapfeladó szivattyú (variátoros), polielektrolit oldó és adagoló berendezés, mosóvíz szivattyú, légkompresszor. Együttes energiaigénye 5,6 kW.
Az iszapvíztelenítés csurgalékvize szintén a telepi csurgalékvíz aknába folyik, majd onnan kerül felemelésre a tisztítási folyamatba.
A fertőtlenítéshez mértékadó óracsúcs érték : Q13 = 75 m3/h.
Méretezés csúcsra :
Szükséges fertőtlenítő (behatási medence) térfogat:
V = 0,5 h x 75 m3/h = 38 m3
A meglevő fertőtlenítő medence hasznos térfogata V = 11,52 m3
A fertőtlenítő műtárgy térfogata bővítendő :
V = 38-11,52 = 26,5 m3 térfogatú új fertőtlenítő műtárgy résszel.
Klórigény (maximum):
- csúcsban: 75 m3/h x 0,01 kg Cl2/m3 = 0,75 kg Cl2/h
- naponta: 980 m3/d x 0,01 kg Cl2/m3 = 9,8 kg Cl2/d
- az adagolandó vegyszermennyiség (90 g Cl2/liter hatóanyag tartalommal számolva) csúcsban : 8,3 liter/h
- napi vegyszermennyiség : 109 liter
- a fertőtlenítőszer adagolása a befolyó szennyvíz mennyiségmérőjéről vezérelten, mennyiség arányosan történik,
alkalmazott szivattyú : 1 db Prominent Beta BT 4a 0220 NPB
Qmax =19 l/h
Dpmax = 2 bar
P = 0,22 kW
A víztelenített rácsszemét, a keletkező homokzagy a városi kommunális szeméttelepen helyezhető el.
A tisztítási rendszerből kikerülő fölös iszapok gravitációs sűrítést követően gépi úton lesznek víztelenítve.
Mivel az iszap magas nitrogén és foszfortartalommal rendelkezik, így kiválóan alkalmas a műtrágya kiváltására, a talajban hiányzó tápanyagok pótlására. A víztelenített iszap komposztálását javasoljuk.
A tisztításnál keletkező hulladékok, iszapok várható mennyisége a telep tervezett kiterhelése esetén éves átlagban :
|
|
víztelenített rács-szemét
|
|
0,05
|
m3/d
|
|
|
víztelenített homok
|
|
0,04
|
m3/d
|
|
|
stabil iszap szárazanyag
|
|
380
|
kg/d
|
|
|
- sűrítés nélkül (0,8 %) :
|
|
47,5
|
m3/d
|
|
|
- sűrítés után (3 %) :
|
|
12,7
|
m3/d
|
|
|
- víztelenítés után (20 %) :
|
|
1,9
|
m3/d
|
A jelen műszaki leírásban tárgyalt technológiai gépészeti berendezések a PURABLOKK egyesített műtárgyban, a kezelő épületben, az iszapsűrítő-homogenizálóban, illetve a szippantott szennyvíz fogadó, a csurgalékvíz átemelő egységekben helyezkedik el. Az érkező szennyvizek átemelését a telepi átemelő biztosítja.
Leírásunkban a kiviteli terv technológiai gépészeti séma, (Rsz: TG-1) számozására hivatkozunk.
A fontosabb gépek és berendezések felsorolását a TG-1-1 iratszámú táblázat tartalmazza.
A telep technológiai gépészetével kapcsolatban általánosságként meg kívánjuk említeni, hogy az általunk megépített berendezések és csővezetékek KO minőségűek. Ez alól csak egy-két olyan nagyobb berendezés kivétel, ahol a nagyobb tömeg miatt a KO-ból való kivitel irreálisan drága lett volna (pl. kotróhidak, kiemelő berendezések, stb.). A fokozott korrózió elleni védelem érdekében azonban itt is tüzihorganyzást biztosítottunk. Ugyancsak eltértünk a KO anyagtól ott is, ahol az más anyagminőséggel megbízhatóan volt helyettesíthető, mint pl. a vegyszervezetékeknél.
A PURABLOKK egyesített műtárgy részegységei a következők: gépi- és kézitisztítású rács (1,0), tangenciális homokfogó (2,0), 3,0A és 3,0B osztóaknák, nitrát-recirkulációs I-II medencék (4,0), levegőztető I-II medencék (5,0), nitrátrecirkulációs szivattyú akna (6,0), I-II utóülepítők (7,0), recirkulációs gyűjtővályú (7A)-recirkulációs szivattyúakna (8,0A), hab szivattyúakna (9,0) a fúvógéptér (12,0), a mosóvíztározó és fertőtlenítő (10,0), valamint a fertőtlenítő oldat (hypo)adagoló-tér (13,0).
Az érkező szennyvizeket a (15,0) telepi átemelő juttatja a rácsok elé.
A szippantott szennyvíz fogadását végző rész (16,0) valamint a technológiai műveletek során keletkezett- illetve szociális csurgalékvizeket átemelő szivattyúakna (17,0) különálló műtárgy.
A szennyvíztisztítótelepen kezelendő szennyvizek és a csurgalékvizek nyomóvezetéken érkeznek a PURABLOKK műtárgy felső födémén acéldobozban elhelyezett rács-kézirács egységbe (1,0). A rácsok közül az egyik a 20 mm pálcaközű, kézi-tisztítású, amelyre a gépi rács (1-1) karbantartásakor vagy pedig üzemzavara esetén van szükség.
A gépi tisztítású rács 40 l/s szennyvíz teljesítményű, Multiprojekt-NOGGERAT gyártmányú gép (1-1), amelynek leszedő berendezése a 3 mm résméretű finomrács tisztítását végzi. A rácsszemét surrantón keresztül jut az egy szinttel lejjebb lévő, térben elhelyezett 200 liter űrtartalmú zárt konténerbe (1-3). A konténerbe a rácsszemét tárolására alkalmas műanyagzsákot kell a konténer cseréje után elhelyezni, mely zsák a surrantócső alsó részéhez van rögzítve. Ez a megoldás csökkenti a helyiségben a bűzt, ugyanakkor könnyebbé és higiénikusabbá teszi a rácsszemét kiürítését is. A konténertér mesterséges szellőztetéssel van ellátva. A konténer kézzel mozgatható, és megtelése után az épületből kitolható, cserélhető.
A gépi rács karbantartása alatt az érkező víz a 20 mm pálcaközű kézirácson folyik át. Az itt leszedett szemetet a surrantócső fedéllel ellátott csatlakozó csonkba kell helyezni.
A gépi rács téliesített, fűtéssel ellátott, szabadtéri elhelyezésre alkalmas kivitelű. A fűtést fagyveszély esetén a gépkönyvben rögzítettek szerint üzembe kell helyezni!
A szűrt szennyvíz DN 200 csővezetéken keresztül áramlik az ÁVM gyártmányú, (2,1) tangenciális homokfogóba. A kiválasztott homokot mamutszivattyús zagykiemelő (2-2) juttatja a zárt, fedett géptérben elhelyezett ÁVM gyártmányú Purator PISTA típusú tangenciális homok-elválasztóba, melynek teljesítménye 30 l/s homokos zagy, ill. 0,5 m3/h homok. A homok kihordása a szeparátorból csigával történik egy konténerkocsira helyezett 1,0 m3 gyűjtőképességű homok-konténerbe.
A homokfogóból kilépő víz egy acéllemezből készített osztódobozba (3A-1) folyik, ahonnét a megkívánt elosztást U bukók biztosítják. Így -üzemszerűen- egyforma mennyiség irányítható az anoxikus-1 és -2 medencékbe, illetve a régi telepen történő továbbtisztításra. Az osztóról elmenő 1-1 gravitációs ágba csatlakoznak a recirkulációs iszapok is (ld. később).
Az anoxikus medencékben (4,0) a szennyvíz és iszapok keveredését FLYGT gyártmányú, SR 4620 SF 15 típusjelű propellerkeverők (3-1, 3-2) segítik elő.
A keverők vezetőszáron húzhatók szükség szerint a víz felszíne fölé, karbantartás, javítás esetén. A kiemelés „PURATOR-125 kp”. típusú kiemelő berendezéssel történik, mely elmozgatható-hordozható kivitelű és mindig ott illesztik ill., csatlakoztatják a berendezéshez helyileg tartozó beépített hüvelyhez, ahol szükséges, vagyis a nitrifikációs I-II medencék keverőinél, illetve a szivattyúaknáknál.
A PURABLOK egyesített műtárgy következő egységei az ugyancsak ikerelrendezésű (5,0) levegőztető I-II medencék. Itt történik a sűrített levegőnek a szennyvízbe való juttatása. A megfelelő és egyenletes levegőelosztást a medence fenekére szerelt csőrendszerre csatlakoztatott, NOPOL PIK 300 légbevivő elemek (5-1, 5-2) biztosítják. A sűrített levegőt szállító vezeték DN 125 méretű.
A levegőztető I-II egységből a szennyvíz a műtárgyak végén levő KO acéllemezvályúkon áramlik (DN 300 csővezetékeken keresztül) a következő technológia egységbe, az egybeépített osztó- nitrátrecirkulációs szivattyúaknába (6,0), ahonnét osztóbukókon át kerül (DN 300 csővezetékeken keresztül) az ikerelrendezésű (7,0) utóülepítő I-II műtárgyakba.
A nitrátrecirkulációs búvárszivattyú (6-1) Flygt gyártmányú, CP 3085 MT 432 típusjelű gép, melynek vízszállítása 50Hz esetén Q = 27,6 l/s, emelőmagassága pedig H = 4,1 m. A gép állandó működésű, frekvenciaszabályozással ellátott, így folyadékszállítása Q = 13,6-27,2 l/s értékek közé állítható be.
A szívóaknában a szivattyú ki- és beemelését az előzőekben már ismertetett csörlővel ellátott „PURATOR- 125 kp” típusú kiemelőberendezés könnyíti meg.
A PURABLOK egyesített műtárgy következő eleme a hosszanti átfolyású iker (7,0) utóülepítő I-II. Itt történik a szennyvízben lévő iszap leülepítése. A leülepedett iszapot a két ülepítőmedencét átfogó és kiszolgáló ÁVM gyártmányú hosszanti kotró szivornyái emelik ki a műtárgy fenekéről és juttatják be a két medence között lévő (7A) recirkulációs iszap elvezető csatornába, illetve az annak végén levő (8,0) gyűjtőzsompba. A gyűjtőzsompból 2 db Flygt gyártmányú búvárszivattyú (8-1 és 8-2) juttatja vissza a leülepedett recirkulációs iszapot a (3-2) nitrátrecirkulációs osztódobozból elvezető gravitációs csőrendszerbe ahonnét az a nitrát-recirkulációval együtt az anoxikus 1-2 műtárgyakba folyik. A recirkulációs szivattyúk típusa CP 3085 MT 432, melynek vízszállítása 50Hz esetén 12,9 l/s, emelőmagassága pedig H= 7,4 m. A gépek állandó működésűek, frekvenciaszabályozással ellátottak, így folyadékszállításuk Q = 5,5-10,7 l/s/gép értékek közé állítható be.
A fölösiszapot a recirkulációs nyomóvezetékről vezetik be a hab- szivattyú nyomóvezetékébe, ahonnét az a homogenizáló-sűrítő műtárgyba folyik..
A habgyűjtő- szivattyúaknába (9,0) a szivornyás kotró habtolólapátja juttatja az iszapot. Innét FLYGT gyártmányú CP 3085 MT 436 típusjelű gép, melynek vízszállítása 6,0 l/s, emelőmagassága pedig H= 4,5 m. szállítja DN 125 nyomóvezetéken a (11,0) iszapsűrítő homogenizáló műtárgyba. Ebben a műtárgyban ÁVM pálcás sűrítő végzi a fölösiszap sűrítését, homogenizálását és gyűjtőzsompba juttatását.
Az utóülepítőből elfolyó szennyvíz a fertőtlenítő (10,0) első rekeszébe ömlik. A tisztavízvezeték megcsapolásával egy 250 l-es saválló tartály szolgál az iszap-víztelenítéshez szükséges mosóvíz tárolására. A hypo beadagolása a csővezetékbe a mosóvíztárolóhoz való lecsatlakozás után történik.
A fertőtlenítőből kilépő víz a befogadó Pécsvárad-Szellői vízfolyásba jut.
A víztelenítendő, sűrített iszapot az üzemviteli-kezelő épület iszapvíztelenítő gépterében (14,0) elhelyezett (14,3) csigaszivattyú nyomja a (14-1) LIMUS 1,5 víztelenítő berendezésbe. A gép iszapszállítása 3,0 m3/h, emelőmagassága Dp = 5 bar. A víztelenítéshez szükséges polyelektrolit előállítása tárolása és kiadagolása 1000 l térfogatú (D1000-H1500), PE tartályban (14-8), illetve tartályból történik. A tartály keverővel (14-9) van ellátva. A folyékony polyelektrolit adagolása (14-11) vegyszeradagolószivattyúval történik, amelynek maximális szállítása 900 l/h
A víztelenítő berendezés műanyag szűrőszövetének tisztításához szükséges mosóvizet (10-1) szivattyú biztosítja, melynek nyomóágába 6/4” méretű, (14-7) szűrő van szerelve, melynek szitabetéte kiszerelhető, tisztítható, cserélhető. A sűrített levegőt (14-4) mobil kompresszor állítja elő. A víztelenített iszap a 3 m3 űrtartalmú (14-5) konténerbe hullik. A konténer konténerszállító kocsin (14-6) van, s a technológia által meghatározott időközökben a térből kitolható.
A fertőtlenítéshez szükséges hypós ballonok, és a fertőtlenítő oldat-adagoló szivattyú a PURABLOKK műtárgyban lévő (13,0) hypoadagoló- és tárolótérben vannak.
A fertőtlenítőszert 60 l űrtartalmú (13-2) hypós ballonokban tárolják, illetve ebből adagolják, egy ProMinent Beta típusjelű, 20 l/h szállítóképességű (13-1) vegyszeradagoló-szivattyúval.
A szennyvíztisztító telep sűrített levegő igényét, amely a levegőztető medencéknél jelentkezik, a PURABLOKK műtárgy (12-0) fúvógéptérben elhelyezett összesen 4 db Aerzener gyártmányú légfúvó biztosítja, melyek közül 2 db GM 3S típusjelű (12-1, 12-2), egyenkénti jellemzői: 210 Nm3/h, 600 mbar, a másik 2 db GM 7L, egyenkénti jellemzői 386 Nm3/h, 600 mbar. A fúvók frekvenciaszabályozással vannak ellátva.
A gépek működtetését a levegőztetőmedencében elhelyezett oxigéntartalom-mérő szondákról automatika vezérli.
A különállóan épített (16,0) szippantott szennyvízfogadó és (17,0) csurgalékvízakna feladata a telepre beszállított szippantott szennyvizek befogadása és előkezelése, illetve a telepen keletkező csurgalékvizek összegyűjtése és a rácsok felé továbbítása.
A szippantott szennyvíz fogadóban a szivattyúk nagyobb szennyeződésektől való védelmére a leeresztett szippantott szennyvíz útjába helyezett 10 mm pálcaközű síkrács (16-1) szolgál. Az itt kifogott rácsszemetet 120 l űrtartalmú kerekes gyűjtőkonténerbe (16-2) helyezik.
A szippantott szennyvíz levegőztetését a (12,0) fúvógéptérben levő fúvók biztosítják, a (16-3) légbevivő elemek itt is NOPOL PIK 300 típusúak.
A szippantott szennyvizet és csurgalékvizeket az átemelőben levő (17-1) FLYGT gyártmányú, CP 3085 MT 432 típusjelű búvár szivattyú juttatja Az (1-1 1-3) rácsok elé.
Egy szivattyú munkapontra számított vízszállítása Q = 8,0 l/s, emelőmagassága pedig H = 8,0 m. Hajtómotor P = 2,0 kW
A szivattyúk üzemét úszókapcsolók vezérlik, a szívóaknába jelző úszókapcsoló is be van szerelve egy meghatározott vízszint meghaladásának a jelzésére.
A nyomóvezeték DN 80 méretű. A szivattyúk ki- és beemelését itt is PURATOR kiemelő könnyíti meg.
A szennyvíztisztítást kiszolgáló gépek:
Telepi átemelő:
szivattyú Flygt NP 3102 MT 461 típus 2 db
Qmax = 28 l/s /db
P = 3,1 kW
H = 6,4 m
frekvenciaszabályozott
Finomrács :
Noggerath NSI 300/3-35T típusú finomrács 1 db
P = 0,75 kW
Qmax = 40 l/s = 144 m3/h
A berendezés egyben a kifogott rács-szemét préselését is elvégzi.
A gépi rács tartalékaként 10 mm-es kézi tisztítású rács
Homokfogó berendezés :
Purator PISTA TH-30-A típusú 1 db
Pkeverő = 0,37 kW
Qmax = 30 l/s = 108 m3/h
a homokzagy kiemelése mamutszivattyúval,
Homokzagy víztelenítő berendezés :
Hollung GCF 3,02 A 1 db
homokleválasztás : 0,7 m3/h
max. áteresztő képesség : Q = 10 l/sec = 36 m3/h
P = 0,12 kW
Anoxikus medencék :
búvár keverő : Flygt SR 4620 SF 15 2 + 1 db hideg tartalék
P = 1,50 kW
Levegőztető medencék :
nitrát recirkulációs szivattyú :
Flygt CP 3085 MT 432 1 db
Q = 49 - 98 m3/h/db = 13,6-27,2 l/s /db
P = 2,0 kW
H = 4,1 m
légbevivő elem : 2 x 72 db = 144 db NOPOL PIK 300-as légbevivő elem
medencénként 1-1 db rácsra szerelten
Utóülepítők :
könnyűszerkezetű egyedi kotróhíd, tüzihorganyzott : 1 db
típus : LAK-9,4/4,2-17,6 (ÁVM Kft, Szolnok)
feszítettköteles hídhajtás P = 0,3 kW
iszaprecirkulációs szivattyú :
Flygt CP 3085 MT 432 2 db
Q = 19,8-38,5 m3/h = 5,5-10,7 l/sec
H = 7,4m
P = 2,7 kW
úszóiszap eltávolító szivattyú :
Flygt CP 3085 MT 436 1 db
Q = 21,6 m3/h = 6 l/sec
H = 4,5 m
P = 1,8 kW
Légfúvó gépház :
AERZENER GM 7 L légfúvó (185-369 m3/h/db) 2 db
P = 11 kW, Dp = 0,6 bar,
AERZENER GM 3 S légfúvó 96-192 m3/h 1 db
P = 7,5 kW, Dp = 0,6 bar,
AERZENER GM 3 S légfúvó 115 m3/h 1 db
P = 7,5 kW, Dp = 0,35 bar
Vegyszer gépház :
hypo adagoló szivattyú :
Prominent Beta BT 4a 0220 NPB 1 db
Qmax = 3-20 l/h
Dpmax = 2 bar
P = 0,22 kW
Iszap elvétel és iszap sűrítés :
pálcás iszapsűrítő : 1 db
A pálcás sűrítő-keverő berendezés hídra szerelt, központi hajtású egyedi gyártású, átmérője 4,0 m.
típusa: TFK-S-4/3,5
P = 0,30 kW
Iszapvíztelenítő gépház :
Iszapvíztelenítő berendezés : LIM 3/a típus 1 db
iszapvíztelenítő kapacitása:4 - 8 m3/h sűrített iszap
feladott iszap szárazanyag tartalom: 120 - 240 kg/h
víztelenített iszap szárazanyag tartalma : 18-20 %
Pösszes (kiszolgáló egységekkel együtt) = 5,6 kW
iszapfeladó szivattyú : NETZSCH 1 db
mosóvíz szivattyú : 1 db
kompresszor : Tiger 212 1 db
vegyszer oldó és adagoló tartály 2 db
vegyszeradagoló szivattyú : AIF 600-1400 1 db
víztelenített iszaptároló és szállító konténer (3 m3) 1 db
Csurgalékvíz akna :
csurgalékvíz szivattyú :
Flygt CP 3057 HT 252 1+1 db
Q = 21,6 m3/h = 6 l/sec
H = 8 m
P =1,7 kW
Az újonnan beépítésre került gépek és berendezések beépített összteljesítménye 75,24 kW. A számított egyidejű teljesítményigény a technológia részére 42,58 kW, összesen maximum 50 kW. A szennyvíztelepen jelenleg is üzemelő és megmaradó berendezések összes energiaigénye kb. 10 kW.
A telep jelenlegi energiaellátását biztosító transzformátor kapacitása (160 kVA) elegendő, de a transzformátor állapota miatt cseréltük. A kisfeszültségű oldali táplálást a megnövekedett energiaigénynek megfelelően nagyobbra cseréltük, mind a légvezeték, mind a földkábel vonatkozásában. A kiépült új rendszerben 3 x 125 A-esre cseréltük.
A kiépült új rendszerben a meddőteljesítmény kompenzálását az új főelosztóba telepített központi, automatikus üzemű fázisjavító berendezéssel oldottuk meg, melynek kapacitása 30 kvar.
A 0,4 kV-os elosztókat és a telep irányítását végző PLC szekrény az új kezelőépületben került elhelyezésre.
A pontos üzemviteli tájékoztatás érdekében a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű motoros fogyasztók áramát ampermérő jelzi. A technológiához tartozó gépek működtetése az üzemmódkapcsolók állásától függően lehet kézi (helyi), ki (tiltott), és aut. (táv). Kézi üzemmódban nyomógombokkal működtethetők a gépek. Automatikus üzemmódban a PLC adja ki az üzemeltetési parancsot a technológiai utasításhoz igazodó program szerint. A program azon paraméterei, amelyeket a technológia igényel, a központi felügyeletet is ellátó kezelői felületen keresztül lehet megváltoztatni.
A kézi üzemmód elsősorban ellenőrzési célokat szolgál, a technológiából induló működtető, leállító jelek hatástalanok.
A telepi átemelő működtetése:
A csatornahálózatról a telepi végátemelő aknába érkező szennyvíz frekvenciaváltóról szabályozott szivattyúval kerül feladásra. Az aknában elhelyezett szintmérő jele alapján lehetőség van a biológia hidraulikai terhelésének optimalizálására.
A légfúvók működtetése:
A biológia levegőztetéséhez és a szippantott szennyvíz előkezeléshez 4 db légfúvó települ. Ezek közül a levegőztető medencéket tápláló gépek (1 db nagy és 1 db kicsi) frekvenciaváltóval szabályozható. A szippantott szennyvíz levegőztető fúvója csak hálózati üzemű 115 m3/h légszállítású.. A technológiát kiszolgáló kisebbik fúvó légszállítása 192 m3/h , így egymás tartalékai csak ékszíjtárcsa csere esetén lehetnek. Automata üzemben nem válthatják ki egymást azért sem, mert az eltérő vízmélységek miatt a két rendszert kézi működtetésű elzáró szerelvények választják szét.
A recirkulációs szivattyúk működtetése:
A nitrát-recirkuláció a közös recirkulációs aknából egy szivattyúval biztosítható. A szivattyú fordulatszáma szabályozható.
Az iszaprecirkuláció a recirkulációs vályú végén lévő aknából történik frekvenciaváltóval szabályozott szivattyú segítségével. A nyomott iszapcsőről kézi elzáró nyitásával lehet a fölösiszapot elvenni közvetlenül a sűrítő felé. Így a fölösiszap elvétel is kézi működtetésű. A kezelőnek az iszapszint ismeretében kell meghatároznia az elvétel időtartamát.
A folyamatirányító rendszer minden berendezéstől fogadja az üzemmód kapcsoló helyzetére, az üzemállapotra ill. esetleges hibás állapotra vonatkozó jeleket. Ezen kívül belső hibajel képzési funkciókat is ellát. Azoknál a gépeknél, ahol lehetséges, a PLC programból eredő, vagy a központi irányító berendezésről a kezelő által kiadott parancsok (automata, indítás, leállítás, hibatörlés) működtetik a gépeket az üzemmód választó kapcsoló automata állásában.
Az épület belső világítását, valamint a létesülő műtárgyak és környezetük térvilágítását a környezetnek megfelelő, korszerű világítótestekkel alakítottuk ki. A térvilágítás kézi üzemben, illetve automatikus üzemben - alkonykapcsolóról vezérelve - működtethető.
Érintésvédelem módja: nullázás (TN rendszer) + törpefeszültség. A mozgó, nagy kiterjedésű fém szerkezetek (pl. utóülepítő híd) érintésvédelmének hatásosságát érintésvédelmi relé alkalmazásával kellett megoldani. A főelosztó berendezés „PEN” vezetőjét el kell látni egy alátámasztó földeléssel, melynek eredő szétterjedési ellenállása legfeljebb 2 W lehet. Minden üzemszerűen feszültség alatt nem álló fémszerkezet az EPH hálózatba van bekötve, amelyet a tápponton közösítettünk a tápláló rendszer közvetlenül földelt üzemi vezetőjével.
A berendezés villámvédelmi csoportosításáról, besorolásáról ill. az alkalmazandó villámvédelemről a kiviteli terv rendelkezett.
A kábelek az épület és a műtárgyak között földárokba fektetve, a gépházban és a műtárgyaknál falra, mennyezetre, védőkorlátra rögzített kábeltartókra rögzítetten lettek szerelve. A PLC bemeneteire csatlakozó irányítástechnikai kábelek az erősáramú kábelektől elkülönítetten szereltek.
Az épületbe történő bevezetésnél, utak alatti átvezetéseknél védőcsövek használtunk.
A szennyvíztelepi irányítástechnikai rendszer elemei:
- a technológia oldaláról rögzített méréseket elvégző műszerek és távadók
- a technológia működtetéséhez szükséges programmal ellátott PLC berendezés
- a központi felügyeletet, folyamatmegjelenítést végző PC.
A megvalósult technológia és az arra telepített irányítási rendszer alapvető üzemállapota a központi üzemirányítás, ami azt jelenti, hogy a diszpécser a központi PC berendezés monitorán megjelenített ábrák segítségével figyeli az egyes berendezéseket, s a szükséges kezelői beavatkozások az így kapott információk alapján történnek meg az egyes egységek számára kijelölt irányítási szinten. A központi irányító berendezés a diszpécser helyiségben kapott helyet. Szükség esetén - külső adatátviteli kapcsolat megléte mellett - ugyanebbe a rendszerbe bevonhatók az illeszkedő irányítástechnikával rendelkező átemelő telepek is, valamint riasztás, értesítés küldhető meghatározott helyre.
Az helyi irányító berendezés ipari folyamatirányító PLC. A mérőkészülékek 4-20 mA-es jeltartománnyal dolgoznak, önálló tápfeszültséggel ellátottak. A kimenetek galvanikusan leválasztottak.
A helyi irányítóberendezés feladata:
- állásos és analóg jelek feldolgozása
- rendelkezések kiadása a beavatkozókra,
- tárolás
- adatok elősűrítése
- kapcsolattartás a központi irányítóberendezéssel
- adattovábbítás.
A központi irányítóberendezés feladata:
- az adatforgalom bonyolítása
- az adatok megjelenítése
- adattárolás, archiválás
- jel feldolgozás
- technológiai sémák megjelenítése
- üzemállapot és zavar jelzések
- rendelkezések kiadása.
Mérések:
- befolyó szennyvízmennyiség,
- telepi felvett teljesítmény,
- telepi átemelő akna szintmérés,
- levegőztető medencék oldott O2 tartalma, vízhőfok
- légfúvó frekvenciaváltó ellenőrző jele,
- szintjelzések.
A tisztítástechnológiára telepített mérő berendezésekkel a technológia lényeges paramétereit mérjük, melyek a hatékony üzemirányítás elősegítését biztosítják.
A felvett villamos teljesítmények mérése, összegzése, naplózása lehetőséget nyújt arra, hogy a tisztítástechnológia hatékonyságát villamos szempontból vizsgáljuk. Ezt egységenként külön is megtehetjük, különös tekintettel a légfúvókra, amelyek esetében a frekvenciaváltók az általuk felvett fogyasztást folyamatosan mérik és összegzik.
Nyers szennyvíz mennyiség mérés:
A befolyó szennyvizek mennyisége indukciós áramlásmérővel mérendő, a mérési jelet a PLC-re kell vezetni, ami elvégzi az integrálást és annak eredményét meghatározott időközönként rögzíti. A mérő jele alapján mennyiségarányos fertőtlenítő vegyszer adagolás lehetséges.
Oldott oxigéntartalom mérés, szabályozás:
A levegőztető medencék oldott oxigéntartalmát a mérők mérik, az irányító berendezés jelzi és regisztrálja. Hibátlan jelek esetén átlagképzés után a légfúvók működtetése a mindenkori oldott O2 igényt követi.
Aut. állásban a frekvenciaváltó fordulatszám alapjelét az oldott oxigéntartalom függvényében a PLC adja. A biztonságos távfelügyelet érdekében a frekvenciaváltó összes szolgáltatásait (hibajel - kontaktussal, start parancs kontaktussal) a PLC-re kell vezetni.
A tervezett állapothoz tartozó oldott O2 igény teljes terhelés esetén egy szabályozott fordulatú + egy fix fúvóval biztosítható.
Ez azt jelenti, hogy egy szabályozott gép állandóan üzemel, a fix fordulatú gép az oldott O2 igénynek megfelelően akkor lép be, amikor a szabályozott már elérte a maximális fordulatot, de nem képes a szükséges O2-t biztosítani.
Recirkulációs szivattyúk vezérlése:
Az iszaprecirkulációs szivattyú és a nitrát recirkulációs szivattyú táplálását frekvenciaváltókon keresztül kell megoldani. Ily módon elérhető az, hogy a recirkuláció a terhelésnek megfelelő mértékű legyen, a kezelő által meghatározott folyadékszállítással üzemeljen. Ezáltal a technológiai igények kielégítése mellett alulterhelt állapotban jelentős energia megtakarítás érhető el.
A próbaüzem indításától a rácson szűrt szennyvíz az anoxikus tér - levegőztető tér - utóülepítő - műtárgysoron haladt keresztül. A nitrát recirkuláció az anoxikus térbe került vissza. Az utóülepítőből az iszap az anoxikus medence elé került visszavezetésre.
A beruházás megkezdése előtt a szennyvíztisztító telepen nem volt érkező szennyvíz mennyiség mérés.
Mivel a szennyvíztisztító telep új műtárgya 800 m3/d szennyvíz fogadására létesült, az érkező 500-550 m3/d szennyvíz mennyiséget csak egy műtárgysor fogadta és tisztította- a napi beérkező szennyvíz mennyiség és minőség (szervesanyag terhelés) alapján.
A próbaüzem megindítása után a településeken keletkező teljes szennyvíz mennyiség (450-600 m3/d) a szennyvíztisztító telepre került. A régi szennyvíztisztító teleprész próbaüzem alatti üzemeltetése nem volt indokolt.
Fontos rögzíteni, hogy a városi gravitációs (elméletileg elválasztott rendszerű) szennyvíz csatorna hálózat esős időszakban igen jelentős mennyiségű csapadékvizet is a telepre szállít. A próbaüzemi időszakban kb. 28-30 olyan nap volt, amikor a beérkező szennyvíz mennyisége 50-150 m3/d értékkel is meghaladta a szárazidei szennyvíz mennyiséget.
Tapasztalhatóak volt 700 - 800 m3/d beérkező szennyvíz mennyiség is.
Az eső elmúltával pár napon belül visszaállt a szárazidei napi szennyvíz mennyiség, amely a csapadéknak közvetlenül a felszínről (fedlapokon, vagy illegális csapadékvíz bekötéseken) való beérkezését jelenti.
A telepre az éjszakai-hajnali órákban is folyamatosan érkezik kb. 8-10 m3/h szennyvíz mennyiség, amely a mérési adatok alapján rendkívül alacsony szennyezettségű, amely alapján folyamatos talaj- vagy rétegvíz beérkezést valószínűsítünk.
Ez teszi érhetővé a kb. 200 liter/fő/d beérkező fajlagos szennyvíz értéket.
Az üzemeltetőnek ezért különösen javasoljuk az üzemeltetés biztonsága érdekében a csatorna- hálózati rákötések ellenőrzését.
A csapadék kizárását a csatornahálózatból a továbbiakban javasoljuk mielőbb megoldani, ellenkező esetben az hidraulikai többlet terheléseket jelent, valamint az őszi-téli-tavaszi időszakban hirtelen jelentkező hőmérséklet csökkenést okozhat az eleveniszapban, így gátolhatja, leállíthatja a nitrifikáló-denitrifikáló mikroorganizmusok működését.
12.1. A befolyó szennyvíz minősége a próbaüzem tapasztalatai alapján
Az alábbiakban a minták főbb paramétereinek átlagértékeit adjuk meg :
befolyó nyers szennyvíz :
|
|
|
|
|
|
átlag
|
|
|
pH
|
|
6,95 - 8,0
|
|
|
|
|
KOIkr
|
g/m3
|
337 - 914
|
|
618
|
|
|
BOI5
|
g/m3
|
80 - 663
|
|
288
|
|
|
KOIkr/BOI5
|
|
1,33 - 4,34
|
|
2,15
|
|
|
NH4-N
|
g/m3
|
27 - 60
|
|
44,9
|
|
|
TKN
|
g/m3
|
44 - 80
|
|
55
|
|
|
összes - P
|
g/m3
|
8,8 - 12,1
|
|
10,7
|
|
|
SZOE
|
g/m3
|
40 - 80
|
|
57,1
|
|
|
összes lebegő a.
|
g/m3
|
44 - 388
|
|
240
|
A nyers szennyvíz KOIkr, BOI5 NH4-N , lebegő anyagtartalom és összes-P koncentrációi 30-50 %-kal a tervezett értékek alatt voltak.
A tisztítandó szennyvíz pH értéke nem mutat berothadást, pangást mutató savasságot, értéke jellemzően pH = 7,0 fölötti. Ez megfelel a városi szennyvízcsatorna hálózat alapvetően gravitációs jellegének.
A nyers szennyvíz zsír-olaj tartalma (SZOEátlag = 57 g/m3) átlagos, a tervezettnél csak kismértékben, de magasabb volt. Kiemeljük, hogy a szennyvíz tervezettnél jelentősen magasabb zsír-olaj tartalma (SZOE > 70-80 g/m3) a szennyvízkezelési technológiát károsan befolyásolhatja, akár eseti előforduláskor is (iszap ülepedő képesség romlás, habzási jelenségek a levegőztető térben és az utóülepítőben).
A befolyó szennyvíz átlagos Na egyenérték tartalma 35 Na egyenérték % volt.
A telepre érkező szennyvíz mennyiség növekedésével a szennyvíz minősége és a telepre érkező szervesanyag terhelés változhat, növekedhet.
A próbaüzem során a telepen megvalósított beállítások során a telep tisztítási hatásfoka megfelel a tervben meghatározott paramétereknek. Az elkészült szennyvíztechnológia hosszútávon biztosítani tudja a szabványban előírt kibocsátási paramétereket.
A tisztított szennyvíz paraméterei is megfeleltek a VI. kategória előírásainak.
12.3. Szervesanyag lebontás és nitrifikáció, denitrifikáció
A próbaüzem időszakában a nyers szennyvíz szervesanyag és ammónia tartalmának eltávolítása biztonságosan végbement. Az ehhez szükséges iszapkoncentráció - a próbaüzem során tapasztalt terhelés esetén - 4,0-4,4 kg/m3. Ez a tervezett 5 kg/m3 iszapkoncentráció alatt marad, azonban a tervezett értéktől eltérő - alacsonyabb - szennyvíz mennyiség és minőség miatt a tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó hatósági előírásokat ezzel az iszap szinttel is lehet biztosítani.
Az érkező szennyvíz hőmérséklete nyáron 21 - 22 (C volt, majd októberben 16 (C-ra csökkent. November elején a szennyvíz hőmérséklet 14,5 (C volt. November végén-december elején a hőmérséklet 12 - 13 (C-ig esett. Az adatok alapján téli időszakban a szennyvíz hőmérséklete 10 - 12 (C-ra is lecsökkenhet.
Az iszapkoncentrációt ennek alapján hideg-téli időjárás esetén a megadott érték felett 5-10 %-kal, míg nyáron a megadott érték alatt 5-10 %-kal célszerű tartani.
A nitrát eltávolításához a levegőztető tér oldott oxigén tartalmát 2-3 g/m3 körüli értékre állítottuk be, amely megfelelő a szervesanyag és ammónia tartalom eltávolításához.
Az oldott oxigén szint beállításánál az utóülepítő oldott oxigén ellátottságát (min. 0,2-0,5 mg/l) is biztosítani kell. Ennek elégtelensége esetén az utóülepítőben utódenitrifikációs folyamatok indulhatnak be. Oldott oxigén hiányában a mikroorganizmusok a nitrátban kémiailag tárolt oxigént használják fel. A nitrát felhasználása során nitrogén gáz képződik, amely az utóülepítőben az iszapot felúsztathatja. A spontán denitrifikációs iszapfelúszás esetén növelni kell az oldott oxigén tartalmat a levegőztető térben 0,5-1 g/m3 értékkel, hogy ezáltal kb. 0,5 g/m3 oldott oxigén tartalom növekedés legyen az utóülepítőben ezáltal leállítva a spontán denitrifikációt, vele együtt az iszapfelúszást.
Amennyiben (mint a próbaüzem során előfordult) löketszerűen jelentkező szervesanyag túlterhelés éri a telepet, a beállított oldott oxigén szint tartása mellett is csökkenthet a tisztítási hatásfok, amelyet legjobban a tisztított szennyvíz ammónia tartalmának emelkedése jelez. Ekkor célszerű az oldott oxigén szintet 3-3,5 g/m3 értékek közé emeltetni, míg a szervesanyag terhelést a biológia, az eleveniszap fel nem dolgozza, majd az eredetileg beállított oldott oxigén szintet vissza kell állítani.
A recirkulációs iszapból egy iszapelvételi alkalommal 4 - 5 m3 engedhető át az iszap-sűrítőbe. Ennek mennyiségét az határolja be, hogy a recirkulációs (fölös) iszap elvétele során az utóülepítőben a vízszint az iszapelvétel hatására ne csökkenjen le az uszadékfogó lemez alsó éle alá, elkerülve az esetlegesen jelentkező uszadék távozási lehetőségét a tisztított szennyvíz elvezető vályúba.
Amennyiben az iszapelvétel ismétlése szükséges, akkor az ülepítő vízszintjének visszaállása (újabb nyers szennyvíznek a telepre történő beérkezése) után lehet a fölösiszap elvételt folytatni.
A fölösiszap elvétel hatásának megítéléséhez meg kell várni az iszapszintnek a műtárgyakban történő kiegyenlítődését, amely egy műszak esetén a délelőtti iszapelvétel esetén műszak végén történő iszapszint méréssel, illetve másnap reggel történő ellenőrző méréssel lehetséges. Az iszapelvétel a recirkulációs iszapból történik.
Az iszapelvételt a szennyvíz hőmérsékletének csökkenése szerint szintén csökkenteni kell, így növelve a iszapkoncentrációt az előírtak szerint.
Az anoxikus terekben a keverőknek folyamatosan üzemelniük kell, lebegésben tartva az iszapot.
A nitrát recirkuláció mértéke frekvencia szabályozóval változtatható, a recirkulációt 75 %-os értéken tartottuk a próbaüzem során. A nitrát recirkuláció növelésével a denitrifikációra visszavitt nitrát mennyiség növelésére van lehetőség.
Amennyiben a nyers szennyvíz töménysége és szervesanyag terhelése a tervezettek szerintit meghaladja, a 2. levegőztető vonal beindítása (az egy vonalra jutó biológiai, szervesanyag terhelés 10-15 %-os tartós meghaladása) hamarabb is bekövetkezhet. Ennek megállapítása a folyamatos üzemeltetői szennyvíz vizsgálatokon kell, hogy alapuljon.
12.4. Utóülepítés, sűrítés, iszapkezelés, szippantott szv. kezelés
Az utóülepítőből érkező nagykörös iszaprecirkuláció feladata az utóülepítőkben elválasztott és kb. 1,5-2-szeresre besűrűsödött iszapfázis visszajuttatása a szennyvíztisztítási technológiai elejére, azaz az anoxikus térbe, minimális oldott oxigén tartalommal.
Javasoljuk hetente 1 alkalommal az utóülepítő iszap recirkulációját rövid időre (5-10 perc) teljes szivattyú kapacitással működtetni, azaz a csővezetékeket, úszóiszap vályút és aknát „átöblíteni”.
Az utóülepítő a napi szennyvíz mennyiséget tekintve hidraulikailag ki volt terhelve, sőt egyes csapadékosabb időszakokban a második ülepítő beindításával a kialakulóban lévő hidraulikai túlterhelésnek is elejét kellett vennünk. A 400-500 m3/d befolyó szennyvízmennyiség egy vonal terhelhetőségében határesetet képvisel, fokozott odafigyeléssel kezelendő. A szennyvízmennyiség növekedésével a második ülepítő ill. komplett vonal beindítása indokolttá válik.
Az utóülepítő megfelelő működését a recirkulációs iszap megfelelő besűrűsödése és az utóülepítő felszínének felúszó iszap mentessége is jelezte.
Az utóülepítő felszínéről a beépített kotrószerkezet folyamatosan eltávolítja az uszadékot, amelyet az utóülepítő befolyási oldalán elhelyezett uszadék gyűjtő és elvezető vályúba „kotor”.
A képződő uszadék mennyiségének változása esetén lehetőség van a kotróhíd „üzem” és „állás” idejének az igényeknek megfelelő változtatására, amelyhez a paramétereket a folyamatirányító számítógépben lehet átírni.
A sűrítő későbbi működtetése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a sűrítőben az iszap csak annyit tartózkodjon, amennyit a sűrítéshez, illetve az iszapvíztelenítő berendezés optimális működtetéséhez szükséges, megelőzve az anaerob folyamatok beindulását.
A tisztítótelepre az előző napi csatornán beérkező szennyvíz mennyiség l0 %-nyi térfogatának megfelelő mennyiségű szippantott szennyvíz szállítható be előkezelésre.
A beszállított szippantott szennyvíz mennyiség 10 m3/d volt.
A szippantott szennyvíz, a tisztítástechnológiára káros hatást nem fejtett ki, a tisztítási paraméterek határértéken belül maradtak minden összetevő vonatkozásában.
A próbaüzem során megtörtént a fertőtlenítés beszabályozása. A nyers szennyvíz érkezése (mennyiség mérő jele) vezérli a fertőtlenítő szert adagoló szivattyú működését, azaz klór adagolás csak akkor van, amikor a fertőtlenítő térben van tisztított szennyvíz áramlás. Így elkerülhető a felesleges vegyszeradagolás és fertőtlenítő szer túladagolás.
Az ÁNTSz fertőtlenítési utasítása esetén az automatikus fertőtlenítőszer adagoló berendezés aut. üzembe helyezésével kell üzemeltetni, ezzel biztosítva a klórozás esetén a fertőtlenítőből elfolyó tisztított szennyvíz fertőtlenítettségét.
Ismereteink szerint a befogadó vízfolyáson un. „jóléti” vízhasznosítás nincs (hatóságilag engedélyezett fürdőhely vagy vizisportolási lehetőség), így nem várható a közegészségügyi hatóság részéről emiatti folyamatos fertőtlenítési előírás.
Ekkor az érkező tisztított szennyvíz 1 m3-hez 100-120 ml hypo adagolása szükséges az adagolandó 90-es, azaz 90 g Cl2/liter hatóanyag tartalmú hypo oldatból.
A ténylegesen adagolandó hypo mennyiséget mindig a tisztított szennyvíz KOIkr, NH4-N és lebegőanyag tartalma határozza meg, azaz az előbb megadott mennyiségeknél kevesebb is lehet.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hypo adagolás esetén is be kell tartani a 9/2002. Korm rendelet előírásait a tisztított szennyvíz max. 2 g/m3 klór tartalmára vonatkozóan.
A telepi tisztítás technológiából keletkező víztelenített eleveniszap hatósági előírásoknak megfelelő elhelyezése a szeméttelepen történik.
A szennyvíztisztító berendezés eredményes működéséhez elengedhetetlenül szükséges az állandó műszaki felügyelet. A műszaki ellenőrzést az üzemeltető megbízásából a telepvezető végzi. Ennek érdekében naponta ellenőrizni kell a szennyvíztisztító telep minden funkcionális egységét.
A műszaki ellenőrzést elősegítik a kezelőszemélyzet és az ellenőrző laboratórium által végzett vizsgálatok, valamint az ÁNTSZ , KÖFE és a VIZIG időszakos felülvizsgálatai is.
A kezelőszemélyzet által végzett helyszíni vizsgálatok :
A kezelőszemélyzet a berendezés ellátásán kívül köteles műszakonként megvizsgálni és feljegyezni (javasolt):
· a levegőztetőből kivett mintából, literes menzúra fél óra alatt kiülepedett iszap térfogatát (ezt naponta 1-2 alkalommal célszerű megtenni).
Az adatokat a mérést végző dolgozó az üzemeltetési naplóba tartozik bejegyezni.
Mintavételek helye
A telep egyes technológiai lépcsőinek ellenőrzése végett az alábbi helyeken javasolt mintákat venni:
Átlagminták mintavételi helyei:
· Telepre érkező nyers szennyvíz az átemelő befolyásából
· Utóülepítő után
· Fertőtlenítő után
Pontmintával kell ellenőrizni:
· Az eleveniszap szárazanyag tartalmát:
= levegőztetőben
= recirkulációs iszapban
Mintavételek gyakorisága
Az eleveniszap, szárazanyag tartalmát hetente egyszer javasolt mérni. Két hetente egy alkalommal javasolt mérni a recirkulációs iszap, a sűrített iszap és a víztelenített iszap szárazanyag, tartalmát, az eleveniszap szerves hányadát.
A fenti adatok alapján az üzem szakmai vezetője technológiai változtatásokat végezhet, a tisztított szennyvíz hatóságilag előírt minőségének biztosítása érdekében.
Fizikai laboratóriumi vizsgálatok
A vizsgálatok leírását a „Vízvizsgálati Szabvány MSZ 260” tartalmazza.
Kémiai laboratóriumi vizsgálatok
A vizsgálatok elvégzésére az MSZ 260 szabvány előírásai a mérvadóak.
Az átlagmintavételi helyekről hetente egy alkalommal min. 6-8 órás átlagminta vétele célszerű, amelyből a javasolt vizsgálandó paraméterek :
· hidrogénion koncentráció (pH érték)
· ammónia, nitrát, nitrit-ion
· KOIkr
· BOI5
· összes-P
· összes oldott - száraz - és lebegőanyag tartalom
Időszakosan a mérendő paraméterek :szerves oldószer extrakt, ANA-detergens, Na-egyenérték %, összes-Fe méréssel egészüljenek ki.
Javasoljuk, hogy a levegőztető tér iszap vizsgálatai során (havonta 1 alkalommal) mikroszkópi, biológiai vizsgálatokat is végezzenek a szennyvíztisztítás (nitrifikációs és oxigénellátottsági) indikátorszervezeteinek értékelésére, nyomon követésére.
A fertőtlenítés előírása esetén helyszíni és laboratóriumi mérésekkel célszerű nyomon követni a fertőtlenítő műtárgyat elhagyó tisztított szennyvíz klór tartalmát és a fertőtlenítés bakteriológiai hatékonyságát.
Szippantott szennyvíz vizsgálata
Az üzemeltetés során célszerű folyamatosan figyelemmel és mérésekkel nyomon követni a beszállított szippantott szennyvíz minőségét. Ehhez a beszállított szippantott szennyvizekből reprezentatív átlagmintát kell gyűjteni és vizsgálni a következő paraméterekre (javaslat) :
· pH
· vezetőképesség
· KOIkr
· NH4-N
· összes száraz - oldott - és lebegő anyag tartalomra
A rendszeres szennyvíz minőség ellenőrzésére, nyomon követésére javasoljuk az első beszerzés keretében átadott teszt mérők használatát a tisztított szennyvíz pH, ammónia-N, és nitrát tartalmának mérésére és hetente 1-3 alkalommal való mérésére (üzemeltető meghatározása szerint).
A tisztítótelep működése automatikus, de a rendszer felügyeletet igényel. Üzemeltetői feladat és kézi munkát igényel a rácsszemét és homoktartály cseréje-mozgatása-ürítése, - a fölösiszap tolózárnyitással történő elvétele, valamint iszapvíztelenítésnél, hypozásnál a vegyszerek utántöltése. Feladat továbbá az utóülepítőknél, a sűrítőnél a vályúk, bukóélek tisztántartása, a levegőztető és anoxikus terek vízfelületeinél kialakuló iszapfelrakódás letisztítása. A telepi átemelő kiülepedéseit, ill. a vízfelületi uszadékokat heti gyakorisággal eltávolítani szükséges. A gépi rácsnál a szintérzékelő igény szerinti, a szippantott szennyvíz fogadásnál a kézi rács napi tisztítása szintén feladat.
A gépi iszapvíztelenítő berendezés működtetése idején folyamatos kezelői felügyeletet igényel, a mosóvízszürők gépindítás előtti mosása szükséges.
Az oldott O2 mérők érzékelő felületeinek igény szerint 2-3 havonta kíméletes tisztítása szintén elvárás.
Az üzemeltetőnek a vonatkozó rendeletek szerinti képesítéssel, végzettséggel és egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi dokumentumokkal rendelkező kezelőszemélyzetet kell munkába állítania.
Az egyesített vasbeton műtárgy karbantartást nem igényel. Az alkalmazott gépészeti berendezések és szerelvények idő- és korrózióálló anyagokból kerültek legyártásra, úgymint nemesacél, kemény polietilén, alumínium, tüzihorganyzott acél, PVC illetve gumi. Karbantartási igényük nincs.
A beépített gépek, kapcsolószekrények karbantartására a gyártó cég vonatkozó előírásai az irányadók. A gépi berendezések időszakos ellenőrzése és karbantartása (olajcsere, tisztítás, stb.) különleges szakértelmet nem igényel. Nagyobb javításokhoz, alkatrészcserékhez javasoljuk a szállító szakembereinek bevonását.
Felhívjuk a figyelmet az összes gépészeti berendezés gépkönyveik szerinti karbantartások elvégzésére, amelyek a garancia feltételei !
Mivel a legtöbb egység működtetése automatikusan vezérelt,az egyes egységeket illetően a kezelési teendők normál üzemben elsősorban az ellenőrzési tevékenységekre vonatkoznak.
Veszélyes vagy ártalmas tényezők.
A technológiai gépészet üzemeltetése (karbantartás, javítás, tisztítás, rendellenes működés) során biológiai és fizikai ártalom lehetséges.
Biológiai ártalmat a szennyvízben és szennyvíziszapban lévő patogén baktériumok okozhatnak.
Fizikai ártalmat okozó tényezők :
· szabad vízfelszín,
· mozgó gépek, géprészek,
· működő, működtetett emelő berendezés,
· mozgó, mozgatott szállítóeszközök
· forgó áramláskeltő,
· feszültség a villamos áramkörben,
· járófelületek alatt fedlappal lezárt nyílások,
· járófelületekre lecsapódó vízpára megfagyása,
· csúszásveszélyes felületek,
· zaj, rezgések,
· mesterséges szellőzés elégtelensége,
· megvilágítás elégtelensége
· zárt aknarészekben a kifolyt szennyvízből mérgező gázok fejlődése lehetséges.
Munkavégzés:
Lehetséges : szabadtéren, épületben, aknában.
Műszaki megelőzés:
Ha a dolgozó időnként a veszélyzónában végzi tevékenységét, a dolgozó műszaki vezetőjének a vonatkozó Mvt intézkedéseinek megfelelően kell, eljárnia, egyúttal biztosítani kell a munka végzéséhez szükséges, megvizsgált, megfelelő hatékonysággal működő egyéni védőeszközöket és felszereléseket, és ellenőriznie kell azok alkalmazását.
Tűzvédelem: (ld az egységek ismertetésénél.).
Munkavédelmi előírások.
Az üzemszerű teendők (elzáró szerkezetek mozgatása, zsírzás, meghajtó motorok működtetése, emelőgép kezelése stb.) olyan alapvető ismereteket követelnek meg, amelyek az adott szakképzettségű (betanított, illetve az emelőgépkezelői vizsgával rendelkező) dolgozótól egyértelműen elvárhatók.(MI-10.127/1)
· Gépek, berendezések, meghajtó motorok működtetését, karbantartását, javítását a vonatkozó gépkönyvek szerint kell végezni.
· A gépek érintésvédelmi vizsgálata, a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata a vonatkozó szabványok, MSZ 172-1:1986, MSZ 4851-1-6 füzet, MSZ 9721-1:1982, MSZ 10900:1970 szerinti időközönként és módon történjék.
· Villamos berendezéseken szerelési, kezelési, javítási munkát csak megfelelően szakképzett, azzal megbízott, munkavédelmi ismeretekkel rendelkező dolgozó pár végezhet feszültségmentes állapotban.
· Villamos berendezéseken szükségessé váló karbantartási, rendkívüli javítási munkák feltételeit, a feszültségmentesítés és figyelmeztető táblák használatának előírásait az MSZ 1585 tartalmazza.
· Utasítás nélkül gépet megindítani, elzárószerkezetet nyitni, vagy zárni, illetve a műtárgyakon, berendezéseken bármilyen munkát végezni tilos.
· Javítás, vagy tisztítás céljából leállított gép indítókapcsolójára a ”Bekapcsolni tilos!” feliratú táblát minden esetben ki kell függeszteni.
· Gépek védőburkolatát, védőhálót csak a motor leállítása után szabad eltávolítani, Javítás, karbantartás befejezése után a védőburkolatot, a védőhálót vissza kell helyezni. A motor újraindítása csak ez után engedélyezhető.
· Leürített műtárgyban javítási, karbantartási munkák csak akkor végezhetők, ha azt előzetesen kimosták, és a fenéklemez olyan tiszta és száraz, hogy az elcsúszás veszélye nem áll fenn.
· A medencébe lemenni, illetve onnan kijönni csak rögzített létrán szabad
· Vízfelület felett munkát végezni csak megfelelően leerősített munkapallókon, mentőmellényt és mentőkötelet viselve, biztosító személy jelenlétében szabad.
· Zárt aknarészbe, illetve a szivattyú szívóterébe való lemenetel előtt kézi mérőműszerrel meg kell állapítani, hogy jelen van-e az egészségre károsan ható vagy robbanást, tüzet okozó gáz. Az aknába csak alapos szellőztetés után, megfigyelő személy jelenlétében szabad lemenni. A megfigyelő személy munkavégzéskor csak a felszínen tartózkodhat. Szédülés, rosszullét esetén az aknát azonnal el kell hagyni. Rosszul lett személy mentésénél a jelzőkötél szolgál a bajbajutott dolgozó jelzőeszközéül. A jelzés észlelése után a mentést végző személynek először a biztosító kötélnél fogva kell kiemelnie a dolgozót. Ennek sikertelensége esetén a mentést végző személynek frisslevegős légzőkészüléket kell használni.
· A műtárgy járófelületeit, valamint a műtárgy környezetét mindig tisztán kell tartani. A műtárgyból kitakarított szemetet a műtárgy mellett szabadon hagyni nem szabad.
· A veszélyre figyelmeztető táblákat, a közlekedési utak kijelölő festését, a közlekedést akadályozó tárgyak jelző festését (sárga-fekete csíkozás), gondosan karban kell tartani. Nagy gondot kell fordítani a gépek, és a közlekedési utak tisztaságára.
· Balesetveszély miatt, télen 0 (C alatti hőmérsékletnél különös gondot kell arra fordítani, hogy a műtárgy környezetében, a járófelületeken, kezelőhidakon, a gépi berendezések hídján, a műtárgyban, valamint a motoroknál befagyás, eljegesedés ne következhessen be. A koszt le kell takarítani, a síkos részeket csúszásgátló anyaggal fel kell szórni.
· A nyílászáró fedlapoknak mindig a helyükön kell lenni. Ha kezelési vagy tisztítási feladatok miatt a fedlapokat fel kell nyitni, azt körül kell keríteni. A kezelés időtartamára balesetveszélyessé váló helyeket őrizetlenül hagyni nem szabad.
· A műtárgyak acélszerkezeteinek (kezelőhidak, fedlapok, korlátok stb.) valamint a gépeknek, gépi berendezéseknek (szivattyúk, fúvók) mázolása évenként (MSZ 17066), az építményszerkezetek felülvizsgálata és szükség szerinti javítása két évenként szükséges. Vakolathiba, járófelületek, lépcsők sérülése azonnal javítandó.
· A műtárgy környezetében lévő világítási berendezést rendszeresen karban kell tartani. A karbantartást úgy kell megszervezni, hogy a megvilágítás ne csökkenjen a megengedett érték 80 %-a alá. A karbantartásnak a megvilágítás értékétől független minimális követelménye, hogy a világítótesteket legalább félévenként tisztítsák, illetve a meghibásodott fényforrást azonnal cseréljék. (MSZ 6240-2,3,4-1986)
· Az aknákba a beépített hágcsón fokozott figyelemmel kell közlekedni, ha az aknában műszaki hiba folytán víz van a leszállásnál a szennyvízaknákra előírtakat kell betartani. (biztosítás védőkötéllel)
· Az üzemelő centrifugál-szivattyúk rezgésmentes üzemét naponta kell ellenőrizni, így megelőzhetők a környezetre (dolgozó, ill. épületszerkezet) a káros hatások (zaj, rezgés)
· Az átemelők belső terét, illetve a műtárgyak környezetét naponta tisztítani kell. A nem mázolt acélfelületeket olajos ronggyal át kell törölni.
Egyéni balesetvédelem, védőeszközök:
Ha az üzemszerű teendőket szabadtéri változó időjárási viszonyok között végzik, az egyéni védőfelszerelések a 3/1979. (V. 29.) EüM sz. rendelet mellékletének 1.13 pontja szerintiek.
Tekintettel arra, hogy a nyíltfelszínű műtárgyakban szennyvíz van, fennállhat a vízbeesés és elmerülés veszélye, ezért a műtárgy mellett dobókötéllel ellátott mentőövet kell elhelyezni.
Egyéb munkák végzése esetén a szennyvíztisztító telepen a biológiai ártalom elleni védőfelszerelésen (jól záródó sűrű szövésű anyagból készült, testhez simuló védőruha és magas szárú, jól záródó, csúszásgátló talpú lábbeli) túlmenően szükséges egyéni védőfelszerelések:
· vízfelület feletti javításokhoz: védősisak, munkaöv, mentőkötél, mentőmellény, mentőöv,
· térszint feletti javítási, karbantartási munkákhoz: védősisak,
· tisztítási, térszint alatti javítási munkákhoz: védősisak, gumikesztyű, magas szárú gumicsizma,
· zárt aknában gáz jelenléte esetén, ezen kívül még kézi a veszélyes gázok jelenlétét meghatározó műszer, Dawy-féle lámpa, frisslevegős légzőkészülék,
· elektromos karbantartási, javítási munkákhoz: védősisak, szabvány szerinti gumikesztyű (elektromos) és védőlábbeli (elektromos)
A következőkben egységek alatt az Ideiglenes kezelési utasítás tárgyát képező rácsműtárgyat, a homokfogót, a homokvíztelenítőt, a telepi átemelőt, a denitrifikációs medencéket, a levegőztető medencéket, a nitrátrecirkulációs aknát, az utóülepítőket, a recirkulációs szivattyúaknát, a fertőtlenítő medencét, a sűrítőt, a csurgalékvíz átemelőt, az iszapvíztelenítőt, a vegyszeradagoló teret és a fúvógép teret értjük.
A gépi rács automatikus üzemű kezelése és karbantartása a gyártó gépkönyve alapján történik. A tömörített rácsszemét a konténerbe hullik.
A konténer megtelése esetén azt a konténertérből ki kell tolni, és a konténerek cseréjét el kell végezni.
Bár a rács téli üzemre van kialakítva, esetleg előfordulhat, hogy kemény hideg esetén, éjszaka, amikor a telepre befolyó szennyvíz hosszabb időközönként érkezik, a rácsok rése behártyásodik. Ebben az esetben gyakrabban kell ellenőrizni a rácsot, illetve a ráemelés periódusait csökkenteni kell, esetleg a csurgalékvízakna beiktatásával telepi szennyvizes recirkulációt kell biztosítani.
A gépi rács üzemzavara esetén a szennyvíz csak a kézi tisztítású rácson keresztül folyik át. A rácson fennakadt szemetet kézi gereblyével kell eltávolítani és aztvödörbe juttatni.
Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A rács kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gépek és gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább két alkalommal ellenőrizni kell a rács motorjának egyenletes járását, a hajtómű zajtalan futását, a tisztító csiga átjárható tiszta, felrakódásmentes állapotát.
Ellenőrizni kell a rácsakna állapotát. Az esetlegesen megrekedt nagyobb szennyeződéseket a vízfelszínről ill. a rácsdoboz aljáról el kell távolítani.
A szennyvizet bevezető, elvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Az elhullott szemetet folyamatosan el kell távolítani, a tér padlóját tisztán kell tartani, szennyeződés esetén hypos vízzel fel kell mosni.
Hetente:
A műtárgyakat az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Ellenőrizni kell a járófelületek állapotát.
Havonta:
A gépek, és egyéb szerelvények karbantartását, zsírzását el kell végezni, ha a gépkönyv szerint más nem szükséges.
Félévenként:
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a medence és aknák falának, a járdának esetleges hibáit, csorbulásait.
A szennyvizet bevezető, elvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Ki kell javítani a vakolat hibáit.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását. Ellenőrizni kell a kezelőállások, lépcsők, létrák állapotát, a korrodált elemeket ki kell cserélni.
14.3.2.Homokfogó
Normál üzemállapotban a függőleges tengelyű keverő működik. A kifogott homokzagyot mamutszivattyú emeli át a homokvíztelenítő berendezésbe.
14.3.2.2. Teendők üzemzavar esetén.
Üzemzavar elsősorban az említett keverő meghibásodása esetén fordul elő. Ebben az estben a meghibásodott gépet ki kell emelni, és meg kell javítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Ha a javítás a helyszínen nem végezhető el, a meghibásodott gépet el kell szállítani.
Előforduló hiba lehet a mamut szivattyú eltömődése, ezen az öblítőcsonkon keresztül bevezetett nagynyomású vízöblítéssel segíthetünk.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A keverő kezelési és karbantartási utasítását annak gépkönyve alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gép karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a keverő motorjának egyenletes járását.
A szennyvízelvezetővályúkat és bukóéleit meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Hetente:
A műtárgyat az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
Ellenőrizni kell a járófelületek állapotát.
Havonta:
A keverő karbantartását, a gépkönyv szerint kell végezni.
Félévenként:
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a medence falának és a járdának esetleges hibáit, csorbulásait.
A szennyvizet bevezető, nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Ki kell javítani a vakolat hibáit.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását. Ellenőrizni kell a kezelőhidak, hágcsók állapotát, a korrodált elemeket ki kell cserélni.
A fém alkatrészeket évente mázolni kell.
14.3.3.1. Kezelés üzemállapotban.
A homokvíztelenítő berendezés automatikus üzemű, kezelése és karbantartása a gyártó gépkönyve alapján történik. A víztelenített homokzagy a kihordócsigával a konténerbe kerül kiemelésre.
A konténer megtelése esetén azt a konténertérből ki kell tolni, és a konténer ürítését el kell végezni.
14.3.3.2. Teendők üzemzavar esetén.
A homokzagy víztelenítő berendezés üzemzavara esetén a kihordó csiga (annak hajtóműve) hibásodhat meg. Meghibásodás esetén a hajtóművet mielőbb meg kell javítani.
Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
14.3.1.3. Tűzvédelmi besorolás
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
14.3.1.4. Időrend szerinti teendők.
A homokvíztelenítő berendezés kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gépek és gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább két alkalommal ellenőrizni kell a homokkihordó csiga motorjának egyenletes járását, a hajtómű zajtalan futását.
Ellenőrizni kell a berendezés állapotát. Az esetlegesen megrekedt nagyobb szennyeződéseket a vízfelszínről el kell távolítani.
A szennyvizet bevezető, elvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Az elhullott szemetet folyamatosan el kell távolítani, a tér padlóját tisztán kell tartani, szennyeződés esetén hypos vízzel fel kell mosni.
Hetente:
A berendezést az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Havonta:
A gépek, és egyéb szerelvények karbantartását, zsírzását el kell végezni, ha a gépkönyv szerint más nem szükséges.
Félévenként:
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a berendezésfelületének esetleges hibáit, csorbulásait.
A szennyvizet bevezető, elvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását.
Normál üzemállapotban a rávezető tolózárak nyitottak, a búvármotoros keverők működnek.
Üzemzavar elsősorban az említett keverők, meghibásodása esetén fordul elő. Ebben az estben a meghibásodott gépet az emelő berendezéssel ki kell emelni, és meg kell javítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Ha a javítás a helyszínen nem végezhető el, a meghibásodott gépet el kell szállítani. A gép kiemelésénél ügyelni kell arra, hogy a rácsos szerkezetű kezelőszint ne sérüljön meg, ezért arra megfelelő méretű és szilárdságú fa-pallókat kell helyezni.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A búvármotoros keverők kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyve alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gépek és gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell az búvármotoros keverő egyenletes járását, a villamosenergia ellátást biztosító kábel megfelelő vezetését.
Az esetleges felúszott szennyeződéseket a vízfelszínről el kell távolítani.
Hetente:
A szennyvízelvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
A műtárgyakat az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
Ellenőrizni kell a járófelületek állapotát.
Havonta:
A búvármotoros keverők karbantartását, a gépkönyvek szerint el kell végezni.
Félévenként:
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a medence falának, a járdának esetleges hibáit, csorbulásait.
A medence leürítése után az esetleg kiülepedett iszapot el kell távolítani.
Ki kell javítani a vakolat hibáit.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását. Ellenőrizni kell a kezelőhidak, állapotát, a korrodált elemeket ki kell cserélni.
A fém alkatrészeket évente mázolni kell.
Normál üzemállapotban a légellátó rendszer szakaszoló tolózárai nyitottak. Ugyancsak nyitottak a légellátást biztosító pillangószelepek. Normál üzemben az egységnél kezelési teendő nincs.
Üzemzavar esetén gyakorlatilag csak a membránszakadásról beszélhetünk
A levegőztető rendszer a membránok szakadásakor, ha ez a nyomás olyan mértékű csökkenését okozza, hogy az áramkép vagy buborékeloszlás szemmel láthatóan erősen eltér a normálistól, a tönkrement tányért ki kell cserélni.
Ekkor a cserélendő membrán medencéjének tolózárát le kell zárni és a membrán, vagy membránok cseréjét a medence teljes leürítésével kell megoldani.
14.3.5.3. Tűzvédelmi besorolás
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A levegőztető rendszer kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
Az egység karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a légbevivő elemek működését.
A szennyvizet elvezető bukóvályút (bukóéleket) meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Az esetleges felúszott szennyeződéseket a vízfelszínről el kell távolítani.
Hetente:
A szennyvizet elvezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
A műtárgyakat az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
Ellenőrizni kell a járófelületek állapotát.
Havonta:
A pillangószelepek működőképességét havonta ellenőrizni szükséges, ezen elzárók karbantartást nem igényelnek..
Félévenként:
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a medence és aknák falának, a járdának esetleges hibáit, csorbulásait.
A medence leürítése után az esetleg kiülepedett iszapot el kell távolítani.
Ki kell javítani a betonfelület esetleges hibáit.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását. A korrodált elemeket ki kell cserélni.
A szivattyú üzeme állandó. A kezelés így elsősorban az ellenőrzésre szorítkozik.
A szivattyú üzemzavara esetén a meghibásodott szivattyút ki kell emelni, dugulás esetén azt meg kell szüntetni; utána a szivattyú ismét rendszerbe állítható. Ha a szivattyúegység elromlott, a hiba függvényében vagy a helyszínen vagy műhelyben kell kijavítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
14.3.6.3. Tűzvédelmi besorolás
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A szivattyú és szerelvények kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A szivattyúk és szerelvények karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a szivattyú motorjának egyenletes járását, a villamosenergia ellátást biztosító kábel megfelelő vezetését.
Hetente:
A szennyvizet bevezető nyílásokat meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
A szivattyúaknát az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
El kell végezni a gépi berendezések karbantartását a gépkönyvek szerint.
Havonta:
Ellenőrizni kell a szerelvények tömítését és a szükséges utánhúzásokat, kenéseket el kell végezni.
Félévente:
Ki kell javítani a vakolathibákat.
Évente:
A fémfelületeket korróziós szempontból felül kell vizsgálni, szükség esetén javítani..
14.3.7. Utóülepítők , recirkulációs szivattyúakna
14.3.7.1. Kezelés üzemállapotban
Az utóülepítők recirkulációs szivattyúinak üzeme állandó. A kezelés így elsősorban az ellenőrzésre szorítkozik.
A recirkulációs szivattyúk üzemzavara esetén a meghibásodott szivattyút ki kell emelni, dugulás esetén azt meg kell szüntetni; utána a szivattyú ismét rendszerbe állítható. Ha a szivattyúegység romlott el, a hiba függvényében vagy a helyszínen vagy műhelyben kell kijavítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
14.3.7.4. Időrend szerinti teendők.
A recirkulációs szivattyúk kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
Az egység karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
A tisztított szennyvízelvezető bukóéleket meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Az esetleges felúszott szennyeződéseket a vízfelszínről el kell távolítani.
Hetente:
A szennyvizet bevezető nyílásokat, a recirkulációs szivattyúkat és a szivattyúk szerelvényeinek karbantartását, zsírzását el kell végezni, ha a gépkönyv szerint más nem szükséges.
A TMK tervben elő kell irányozni és ki kell javítani a medence és aknák falának, a járdának esetleges hibáit, csorbulásait.
A medence leürítése után az esetleg kiülepedett iszapot el kell távolítani.
Ki kell javítani a vakolat hibáit.
Évenként:
A TMK tervben elő kell írni és el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását. A korrodált elemeket ki kell cserélni.
A fém alkatrészeket évente mázolni kell.
A fertőtlenítőben technológiai kezelési teendők nincsenek. A fertőtlenítő oldat kijuttatása a vegyszerkezelő térből történik (ld. ott.). A fertőtlenítő medencét kéthavi rendszerességgel le kell üríteni és ki kell tisztítani leülepedett iszaptól és az esetleges algásodástól.
A fölösiszap elvételek gyakoriságát és időtartamát a próbaüzem tapasztalatainak megfelelően kell elvégezni.
A fölösiszap elvétel a recirkulációs szivattyú működése közben lehetséges, a fölösiszap elvételi tolózár nyitásával.
A recirkulációs szivattyúk üzemzavara esetén a meghibásodott szivattyút ki kell emelni, dugulás esetén azt meg kell szüntetni; utána a szivattyú ismét rendszerbe állítható. Ha a szivattyúegység romlott el, a hiba függvényében vagy a helyszínen vagy műhelyben kell kijavítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Hetente:
Az iszapkezelő teret az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
A túlfolyóvezeték elvezető tölcsérét meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Havonta:
Ellenőrizni kell a szerelvények tömítését és a szükséges utánhúzásokat, kenéseket el kell végezni.
Félévente:
Ki kell javítani a vakolathibákat.
Évente:
A fémfelületeket újra át kell mázolni.
14.3.10.1. Kezelés üzemállapotban.
A sűrítőben a sűrítést elősegítő kotróhíd folyamatosan működik, így a kezelés elsősorban az ellenőrzésre szorítkozik.
Az iszapvíz elvételére szolgáló bukóél tisztántartása a megfelelő működés érdekében rendkívül fontos feladat. A tisztítást nagynyomású vízsugárral végezzük.
14.3.10.2. Teendők üzemzavar esetén
A kotróhíd meghibásodása esetén a motort vagy hajtóművet le kell szerelni; a hibát el kell hárítani, utána a kotróhíd ismét rendszerbe állítható. A hiba függvényében vagy a helyszínen vagy műhelyben kell kijavítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
14.3.10.3. Tűzvédelmi besorolás
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
14.3.10.4. Időrend szerinti teendők
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Hetente:
Az iszapsűrítő teret az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
A túlfolyóvezeték elvezető tölcsérét meg kell vizsgálni és le kell tisztítani.
Havonta:
Ellenőrizni kell a szerelvények tömítését és a szükséges utánhúzásokat, kenéseket el kell végezni.
Félévente:
Ki kell javítani a vakolathibákat.
Évente:
A fémfelületeket újra át kell mázolni.
14.3.11.1. Kezelés üzemállapotban.
Az átemelő üzeme automatikus vezérlésű, az éppen működő szivattyút úszókapcsolók kapcsolják. A kezelés így elsősorban az ellenőrzésre szorítkozik.
Az átemelő üzemzavara esetén a meghibásodott szivattyút ki kell emelni, dugulás esetén a dugulást meg kell szüntetni; utána a szivattyú ismét rendszerbe állítható. Ha a szivattyú- vagy motoregység romlott el, a hiba függvényében vagy a helyszínen vagy műhelyben kell kijavítani. Javításánál a Gyártómű előírásait be kell tartani. Ha a berendezés a garanciaidőn belül hibásodik meg, annak az Üzemeltető általi javítása a garancia elvesztését jelentheti.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A szivattyúk kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A szivattyúk karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a szivattyú egyenletes járását, a villamosenergia ellátást biztosító kábel megfelelő vezetését, az úszó szintkapcsolók működését. Az esetleges darabos szennyeződéseket az úszó szintkapcsolókról el kell távolítani.
A nyomóágban lévő visszacsapószelep működőképességét ellenőrizni szükséges.
Hetente:
A szivattyúaknát és az odavezető csatornacsöveket elszennyeződött helyeken vízsugárral át kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
El kell végezni a gépi berendezések karbantartását a gépkönyvek szerint.
Havonta:
A szivattyú járókerekének felrakódásmentességét áramtalanítást és kiemelést követően ellenőrizni szükséges.
Évente:
A fémfelületeket újra át kell mázolni.
14.3.12.1. Kezelés üzemállapotban.
Az iszapvíztelenítő berendezés működtetése szakaszos. A napi üzem hossza sokban függ a sűrítőből felszivattyúzott iszap mennyiségétől-minőségétől. A kezelés üzemállapotban a gépek rendszeres ellenőrzéséből, a víztelenített iszap minőségének az ellenőrzésétől és az ettől függő beavatkozásoktól függ. Az említett beavatkozásokat a Gyártómű előírásainak és a próbaüzem tapasztalatainak megfelelően kell elvégezni. Ügyelni kell arra, hogy a víztelenítést elősegítő vegyszerek mindég felhasználásra alkalmas állapotban legyenek (oldás, keverés). Az iszap feladását végző csavarszivattyú iszapszállítását a variátoros hajtóművel lehet csökkenteni, illetve növelni, az optimális hatásfok elérése céljából.
A meghibásodott berendezésnél a gépkönyv előírásai alapján meg kell határozni a hiba jellegét, és amennyiben az lehetséges, a hibát el kell hárítani. Ha a hiba a kezelő által nem hárítható el a gyártó szervízhálózatát kell igénybe venni (ez fokozottan érvényes a garanciális idő alatt).
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
Az iszapvíztelenítő és más gépészeti berendezések kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gépek és gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
A berendezést a Gyártómű előírásainak megfelelően kell üzemeltetni.
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a mosóvíz szivattyú motorjának egyenletes járását,
A konténerszállító kocsin levő iszapszállító konténerbe hullott iszap mennyiségét rendszeresen ellenőrizni kell, s a technológia illetve az üzemi tapasztalatok által meghatározott időközönként a konténert üresre kell kicserélni.
Hetente:
El kell végezni a gépi berendezések karbantartását a gépkönyvek szerint.
Havonta:
A gépek, az elzáró/szabályzó- és egyéb szerelvények karbantartását, zsírzását el kell végezni, ha a gépkönyv szerint más nem szükséges.
Ellenőrizni kell a karima és egyéb tömítések célnak megfelelő állapotát.
Évente:
A TMK tervben előírtaknak megfelelően el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását
14.3.13.1. Kezelés üzemállapotban.
A fúvógépház üzeme állandó. A gépek működését a folyamatirányító számítógép vezérli a levegőztető medence oxigénmérőnek jelei alapján. A kezelés elsősorban a rendszeres ellenőrzésre szorítkozik. Amennyiben valamiért, (pl. kezelés-karbantartás miatt) mégis szükséges a gépek indítása vagy leállítása, akkor annak módját a gyári kezelési utasításnak megfelelően kell megadni és azt a kezelőhelyen ki kell függeszteni.
Normál üzemállapotban a levegőztetők felé a két üzemiforgódugattyús légfúvó szállítja a sűrített levegőt.
Bármelyik üzemi fúvó meghibásodása esetén a tartalék fúvót kell üzembe helyezni.
A meghibásodott fúvót a rendszerről le kell kapcsolni, a nyomócsonkja után levő szerelvénnyel és a tartalékgéppel kell rákapcsolódni a vezetékre.
A meghibásodott fúvónál a gépkönyv előírásai alapján meg kell határozni a hiba jellegét, és amennyiben az lehetséges, a hibát el kell hárítani. Ha a hiba a kezelő által nem hárítható el a gyártó szervízhálózatát kell igénybe venni (ez fokozottan érvényes a garanciális idő alatt).
14.3.13.3. Tűzvédelmi besorolás
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
14.3.13.4. Időrend szerinti teendők.
A légsűrítők és más gépészeti berendezések kezelési és karbantartási utasítását azok gépkönyvei alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
A gépek és gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell a légsűrítők motorjának egyenletes járását.
Ellenőrizni kell a berendezések védőszitáinak állapotát. Annak már 4-5 %-os eltömődöttsége esetén azt le kell tisztítani, le kell söpörni, a szennyeződést el kell távolítani.
A körülményektől függően (pl. sáros idő, behordott sár stb.) legalább egyszer fel kell mosni a géptermet.
Hetente:
El kell végezni a gépi berendezések karbantartását a gépkönyvek szerint.
Ki kell takarítani a légszűrőket, ha a gépkönyv másként nem rendelkezik.
Havonta:
A gépek, az elzáró/szabályzó- és egyéb szerelvények karbantartását, zsírzását el kell végezni, ha a gépkönyv szerint más nem szükséges.
Ellenőrizni kell a karima és egyéb tömítések célnak megfelelő állapotát.
Ha a Gyártómű előírásai máskép' nem rendelkeznek, a fúvók olajcseréjét a gépkönyv előírásai szerint el kell végezni.
Évente:
A TMK tervben előírtaknak megfelelően el kell végezni a fémrészek felületvédelmének felújítását
14.3.14.1. Kezelés üzemállapotban.
Az adagolandó HYPO mennyiségét a próbaüzem tapasztalatai alapján kell beállítani a hypo oldat adagolóegységgel, amely a hypo tároló tartályból szívja a fertőtlenítő oldatot. Az adagolóegységből kilépő csonkokhoz csatlakozik az elzáró műanyagszelep, azt üzemen kívül zárva kell tartani.
Az adagolószivattyú meghibásodása esetén azt a gyári szervizzel ki kell javíttatni.
A vegyszervezeték dugulása esetén azt át kell mosni, ki kell öblíteni. Ekkor a szóban forgó vezeték műanyagszelepét ki kell nyitni, és az öblítővizet a vödörbe vezetni. A leeresztett öblítővizet a vegyszer tartályba lehet visszajuttatni.
Tűzveszélyességi osztály: E (nem tűzveszélyes)
Tűzállósági fokozat: II. (közepesen tűzálló)
A vegyszeradagoló egységek kezelési és karbantartási utasítását annak gépkönyve alapján kell az üzemeltetés vezetőjének összeállítania és a kezelők rendelkezésére bocsátania.
Az adagolóegység és a gépi berendezések karbantartását a tisztító telep TMK terve alapján kell végezni.
A rendszeres kezelés során a tennivalók a következők:
Műszakonként:
Legalább egy alkalommal ellenőrizni kell az adagolóegységek egyenletes járását. A helyiség elszívó ventillátorának működőképességét ellenőrizni szükséges.
Hetente:
A tároló-adagolóhelység padlóját az elszennyeződött helyeken vízsugárral le kell mosni.
Az elhullott szemetet el kell távolítani.
El kell végezni a gépi berendezések karbantartását a gépkönyvek szerint.
Havonta:
Ellenőrizni kell a szerelvények tömítését és a szükséges utánhúzásokat, kenéseket el kell végezni.
Félévente:
Ki kell javítani a vakolathibákat.
Évente:
A fémfelületeket újra át kell mázolni.
Budapest, 2002. december hó
………………………. ……………………….
Pavlik Csaba Lux Ferenc
létesítmény felelős sk okl. biológus-vegyészmérnök sk
……………………….
Kertész István
okl. villamosmérnök sk