1.1. Előzmények
Pécsvárad város és Zengővárkony község Önkormányzatai a települések teljes körű szennyvíz csatornázását és - tisztítását tervezték a meglévő pécsváradi szennyvíztisztító telepen.
Ehhez a korábbi adottságaival a telep kapacitása nem volt elegendő.
A szennyvíztisztító telep kapacitásnövelésére H/3614-27/2000-12. ügyiratszámon vízjogi létesítési engedélyt adtak ki az ENVIHORIZONT Kft EH-VCS 3-1-16/99. számú terve alapján.
Az Önkormányzatok közbeszerzési eljárás keretében a szennyvíztisztító telep eredményfelelős fővállalkozásban történő megvalósítására pályázatot írtak ki, amelynek a Purator Hungaria Kft lett a nyertese. A nyerte az általa preferált szennyvíztisztítási technológiára áttervezte a telepet és az áttervezett telepre megszerzett létesítési engedély alapján megépítette. A 2002. december 5.-én üzembehelyezett telepre üzemeltető a Pécsvárad Viziközmű Kft H/378-68/2003-12 ügyiratszámon vízjogi üzemeltetési engedélyt szerzett, mely engedélynek a határideje 2004. december 31.-én lejárt.
A 21/1999.(VII.22.) KHVM-KÖM együttes rendelet alapján Pécsvárad-Zengővárkony regionális szennyvízművére vízminőségi kárelhárítási tervet kell készíteni, ezért kidolgoztuk a káresemények megelőzésével és az esetlegesen bekövetkezett havária események után a szennyezés lokalizálására és a kár minimalizálására teendő intézkedéseket a rendeleti előírások és előzetes hatósági egyeztetések figyelembe vételével.
1.2. Általános adatok
Az üzem tulajdonosai:
Pécsvárad és Zengővárkony Önkormányzatai
Üzemeltető:
Pécsváradi Vízmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft
7720 Pécsvárad, Kossuth u. 29.
Tel./fax.: 72-466-377, tel.: 72-565-008
Cégjegyzékszám: 02-09-063933
KSH szám: 11365547-4100-113-02
Cégjegyzésre jogosult: Horzsa Zoltán ügyvezető igazgató
Környezetvédelmi megbízott: Kilár Zsolt üzemeltetési vezető
Intézkedésre jogosult vezetők:
Horzsa Zoltán ügyvezető igazgató, felelős műszaki vezető tel.: 30-2272-860
Kilár Zsolt üzemeltetési vezető tel.: 30-2822-848
Szennyvíztelepi dolgozók:
Katona Zoltán tel.: 30-478-3900
Keszler József tel.: 30-3355-307
1.3. Műszaki alapadatok
ALKALMAZOTT TISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIA ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE
A mechanikailag előtisztított szennyvizet az osztóműben a régi (oxidációs árok) és az új teleprész között három felé oszthatjuk 180 : 490 : 490 arányban.
Így a tisztítótelep mértékadó kapacitása: 980 m3/nap 5120 LE (nyers szennyvízre számolva). A régi oxidációs árkos rendszert nem üzemeltetjük, az elöregedett gépészeti berendezések és a szintén elöregedett betonműtárgyak miatt, ezért a mértékadó kapacitásba csak az új telep adatait számoljuk.
Az elvezetett és megtisztított szennyvíz mennyisége cca. 200.000 m3/év
A szennyvíztelep a lakóterülettől 800 m távolságban van.
A felújított szennyvíztelep 2002. december 5.-én került üzembehelyezésre.
Az üzembe helyezés óta érdemi, a szennyvíztisztítás hatékonyságát befolyásoló változás nem történt.
A telep jellemző szennyező anyag terhelése:
nyers tisztított hatásfok
BOI5 313 11 96,5%
KOI5 716 35 95,1%
Ammónia 47 2,7 94,3%
Foszfor 11 6,56 40,4%
A szennyvíz az újonnan épített tisztítóaknán keresztül érkezik az új telepi átemelőbe.
A szennyvizet frekvenciaszabályozóval fordulatszám szabályozott és az átemelő akna szintérzékelésről vezérelt szivattyúi emelik fel az új technológiai műtárgysorra. Az átemelés ilyen kialakítása biztosítja a lehetséges egyenletes szennyvíz feladást a biológiai szennyvíztisztító vonalra. A feladott szennyvíz indukciós mennyiségmérése a gépi rács alatti térrészben történik indukciós áramlás-távadóval.
A teljes mennyiségű érkező szennyvíz az átemelést és mennyiségmérést követően a gépi tisztítású finomrácson folyik keresztül, amelynek tartalékaként kézi tisztítású, 20 mm pálcaközű rács is beépítésre került. A keletkezett rácsszemetet, mely éves szinten 3 m3, a gépi tisztítású finomrács tömöríti, vízteleníti és emberi kéz érintése nélkül juttatja a rácsszemét tároló tartályba, amelyben elszállításra kerül. A rácsszemét tároló tartály az új műtárgy alsó szintjén, külön bejáratú helyiségbe került elhelyezésre.
A rácsszűrést követően a szennyvíz a tangenciális bevezetésű homokfogóba folyik, ahol a homok jellegű anyagok gyorsan kiülepednek. A tangenciális homokfogóban lassú fordulatú keverő biztosítja azt, hogy valóban csak a homok jellegű anyagok ülepedjenek ki. A kiülepedett homokzagyot mamut szivattyú emeli ki a berendezés aljáról és továbbítja a víztelenítő berendezésbe. A víztelenített homokzagy onnan a tároló konténerbe kerül. A homokzagy tároló konténer egy térben helyezkedik el a rácsszemét tároló tartállyal. A konténer és a tárolóedény ürítését a 28/2002. (XII.9.) GKM rendelettel módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendeletben a szennyvíztelepi hulladékok szállítására vonatkozó előírások figyelembevételével végezzük.
A mechanikailag előtisztított szennyvizet az osztóműben a régi (oxidációs árok) és az új teleprész között három felé oszthatjuk 180 : 490 : 490 arányban.
Az új és jelenleg használható biológiai műtárgyblokk 980 m3/d szennyvízmennyiséget fogadhat.
Ebben a műtárgyblokkban kialakításra került 2 technológiai sorban anoxikus-, levegőztető- és utóülepítő medence, közös nitrát-recirkulációs szivattyúaknával, légfúvó- és homok-víztelenítő gépházzal, vegyszer tároló- és adagoló helyiséggel.
Az elő-denitrifikáció során a befolyó szennyvíz nem levegőztetett medencébe kerül, majd átfolyik a levegőztetett medencébe. A levegőztetett reaktorban megtörténik a nitrifikáció, a keletkezett nitrátot elegyrecirkulációval ill. iszaprecirkulációval juttatjuk vissza a denitrifikáló térbe anoxikus medence, ahol a befolyó szennyvíz szervesanyag tartalmának felhasználásával megtörténik a denitrifikáció.
Az új biológiai fokozat első egységei az anoxikus medencék. Itt a beérkező szennyvíz nitrát-dús, recirkuláltatott szennyvíz-eleveniszap eleggyel keveredik. A denitrifikáció így optimális, táplálékbő környezetben nagy hatásfokkal megy végbe. A szerves vegyületek lebontása a biológiai műtárgy legnagyobb egységeiben, a levegőztető medencékben történik. A levegőztető medencében a megfelelő iszapkoncentráció biztosítja a hatékony biológiai lebontást, valamint a magas iszapkor eredményeként végbemegy a kívánt mértékű nitrifikáció.
A levegőztető terekben korszerű mélylevegőztetés megy végbe. A vízmélység 5,0 m.
A régi oxidációs árok és dortmundi utóülepítő elviekben 180 m3/d szennyvíz mennyiséget fogadhat a továbbiakban, amely megfelel a meglévő utóülepítő hidraulikai terhelhetőségének. Ahhoz, hogy fogadni tudjon teljes gépészeti és építészeti felújításra szorul.
A tisztított szennyvíz és az eleveniszap elegyének fázisszétválasztása az új műtárgy hosszanti átfolyású utóülepítőiben történik. A kiülepedett iszapot szívott kotrók segítségével távolítjuk el a utóülepítő medencék aljáról. A felszínen összegyűlő uszadékot a kotróhídra szerelt uszadék eltávolító berendezésekkel vesszük el és vezetjük az úszóiszap aknába, ahonnan szintkapcsolóval vezérelt szivattyú továbbítja a sűrítőbe.
Az iszap a recirkulációs szivattyúaknába kerül, majd onnan azt egy merülő szivattyú adja fel az anoxikus medencékbe, mint recirkulációs iszapot, vagy fölösiszapként az új, pálcás iszapsűrítőbe. Az iszapsűrítő egyúttal a fölösiszap puffertereként is rendelkezésre áll, csurgalékvize a telepi új csurgalékvíz átemelőbe folyik, majd onnan kerül felemelésre a gépi rács elé.
Az iszapvíztelenítő gépházban elhelyezett szalagszűrőprés iszapfeladó csigaszivattyúja a sűrítő zsompjából szívja el a sűrített iszapot. A víztelenítő berendezésből a víztelenített iszaplepény a szállító konténerbe hullik. A konténer ürítését a 28/2002. (XII.9.) GKM rendelettel módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendeletben a szennyvíztelepi hulladékok szállítására vonatkozó előírások figyelembevételével végezzük. A víztelenített, stabil állapotú iszap szárazanyag tartalma 15-18 %. A víztelenített rácsszemét mely éves szinten 438 m3 (2004. évben), a keletkező homokzagy és a víztelenített iszap jelenleg a városi kommunális szeméttelepen helyezhető el.
A települési folyékony hulladék gyűjtése és szállítása kizárólag erre a célra kialakított különleges rendeltetésű, zárt csepegés és szóródásmentes, bűz- és szaghatást kizáró eszközzel végezhető. A gyűjtésre és szállításra használt eszközt üzemi területen a többi járműtől elkülönítetten tároljuk, a tisztítását fertőtlenítését a szennyvíztelepen kialakított lebetonozott szennyvízleürítő helyen tisztítjuk, melyről a szennyezett víz egy csurgalékvíz elvezető aknán keresztül a szippantott szennyvíz előkezelő műtárgyba folyik. A települési folyékony hulladék tisztító telepre történő beszállításakor, és a fogadó műtárgyba történő ürítésekor ügyelni kell arra, hogy az a környezetbe ki ne jusson.
A szennyvízzel szennyezett gépek, berendezések szennyvíztisztító telepre történő beszállítását úgy kell megoldani, hogy azok a környezettel érintkezésbe ne kerülhessenek. A dolgozók részére a védőöltözet 65/1999. (XVII.22.) EÜM rendeletben előírtak alapján biztosítani kell.
A szennyvízzel, szennyvíziszappal, települési folyékony hulladékkal, vagy egyéb fertőzőképes anyaggal szennyezett berendezés, eszköz tisztítását, fertőtlenítését úgy kell végrehajtani, hogy azokon kórokozó mikroorganizmusok ne maradhassanak. A tisztítás és fertőtlenítés után a felhasznált szerek maradványait csak ivóvíz minőségű vízzel szabad eltávolítani. A települési folyékony hulladék szállítására szolgáló járművet szemmel látható szennyeződés esetén a szállítás megkezdése előtt, egyébként legalább hetente kell tisztítani. A karbantartási, illetve javítási munkákat kizárólag fertőtlenítés után lehet elvégezni a szállítójárművön. Abban az esetbe, ha a települési folyékony hulladék szállítása, vagy a tisztító telepen a fogadó műtárgyba történő ürítése közben szennyeződés keletkezik, az elszennyezett területet oltott mésszel, vagy más fertőtlenítésre alkalmas oldattal azonnal kezelni kell.
A szennyvízzel, illetve fertőzőképes anyaggal szennyezett gépek, berendezések szállításakor és tisztításakor a dolgozóknak a munkavédelmi szabályzatban előírt utasításokat be kell tartaniuk, a munkáltatónak pedig biztosítani kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőöltözetet.
A biológiailag tisztított szennyvíz a megnövelt térfogatú és a bővítésre méretezett fertőtlenítő műtárgyba kerül, ahol - a telepre érkező szennyvíz mennyiségének mérése alapján - mennyiség arányos fertőtlenítőszer (nátrium-hypoklorit) adagolás történik. A tisztított szennyvíz innen gravitációs úton jut a Pécsvárad-Szellői vízfolyásba a vízfolyás medrének a tisztított szennyvíz fogadására kialakított szelvényében.
A régi telepen, az oxidációs árokban megtisztított szennyvíz is ebbe a fertőtlenítő medencébe folyik.
Klórozást hatósági előírás alapján végezzük.
A telepre beszállított szippantott szennyvíz leürítése egy 10 mm pálcaközű kézi tisztítású rácson keresztül történik, amely biztosítja a durva mechanikai szennyeződések eltávolítását. A kifogott rácsszemetet a kézi rács mellett elhelyezett rácsszemét tároló kukába kell üríteni.
A leürített szippantott szennyvíz az átlagosító-előkezelő térben (Vh= 60 m3) levegőztetéssel aerob állapotba kerül. A levegőztetés az elegy keverését is biztosítja.
Ebben a térben lehetőség van a szippantott szennyvíz pH értékének mészhidráttal történő korrekciójára is.
A levegőztetés a telepi folyamatirányító számítógép által vezérelhető, azaz tetszőlegesen beállítható annak időtartama (akár különböző ciklusokban is). A levegőztetés ideje és időtartama a ténylegesen beszállított szippantott szennyvíz mennyiséghez és minőséghez igazítható.
A műtárgy hasznos térfogata biztosítja a beszállított szippantott kommunális szennyvíz napi mennyiségének tározását, valamint annak az előkezeléséhez szükséges, 5-10 m3 mennyiségű eleveniszap hozzáadását.
Az eleveniszap a fő technológiai folyamat iszaprecirkulációs ágából biztosított, így friss és nagy nitrifikációs képességű eleveniszap vezethető a szippantott szennyvíz előkezelőbe.
A kialakult elegyet (előkezelt szennyvíz-eleveniszap) az előkezelőbe telepített szivattyú emeli fel a telepre érkező nyers szennyvíz mennyiségét mérő berendezése elé.
Ezáltal a szennyvíztisztító telepre beérkező összes kezelendő szennyvíz mennyiségének mérésre lehetőség van.
A szennyvíztisztító telep folyamatirányító számítógépe lehetővé teszi, hogy az előkezelt szippantott szennyvíz az alacsony terhelésű időszakokban, célszerűen az éjszakai és a hajnali órákban kerüljön a biológiai tisztítási folyamatba feladásra.
A települési szennyvíztisztítóból való kibocsátás lakosegyenértékben kifejezett szervesanyag eltávolító kapacitása:
Beérkező BOI5 313 mg/l
Kibocsátott BOI5 11 mg/l
Különbség 302 mg/l
Kapacitás: 60 x 302/3000 x365 = 2204,6 LEÉ
A nitrifikációra voatkozó üzemi adatok nem állnak a rendelkezésünkre. A műtárgyak kombinált vasbeton műtárgyak hol a nitrifikáció és a denitrifikáció folyamatosan, a nyers szennyvíz illetve a recirkuláltatott iszap folyamatos keveredésével megy végbe. A nitrifikációs és a denitrifikációs folyamatokhoz külön vegyszert nem használunk.
A foszforeltávolításra külön technológia nem épült, a telep foszforeltávolító kapacitása nem szabályozott.
A telep lakosegyenértékben kifejezett szervesanyag terhelése 2004 évben átlagosan 60 x 313/3000 x 365 = 2284,9 LEÉ volt.
A csatornaműből hulladék nem keletkezett. A csatornatisztítások során keletkező hulladék a szennyvízzel együtt a szennyvíztelepre folyt és ott a rácsszeméttel együtt került szétválasztásra.
1.4. A szennyvíztelep környékének vízföldtani viszonyai
A térség vízáramlási rendszerét döntően az alaphegységi kőzetekből felépülő hegységi tömb és általában a kiemelt medenceperem alaphegységi kőzeteinek repedéseiben tárolódó vizek magas nyomása határozza meg, melyből kiinduló áramvonalak az előtéri medence felé mutatnak (itt helyezkedik el a szennyvíztelep is). A hegységi és medenceperemi (Pécsvárad város területe) területek alapvetően regionális beszivárgási és vízgyűjtő területei, míg az előtéri medencék a természetes megcsapolás övezetei.
A medenceperemi lejtőkre települő alapvetően porózus miocén összletek a felszínükre hulló csapadék beszivárgásán felül az alaphegység magas nyomású karszt és repedés vizeiből is jelentős utánpótlódást kaphatnak.
Más a helyzet a döntően kis porozítású agyagos, márgás kőzetekkel kitöltött és főleg lefedett előtéri medence esetében. A peremek felől jövő nagynyomású vizeknek csak kis része tud bejutni a medence üledékeibe, annak is inkább az alsó durvatörmelékes összletébe. Ezen túlmenően a vastag agyagos-márgás alsó-pannóniai rétegsorral lefedett medence területén a felszíni beszivárgás is igen alárendelt lehet, leginkább csak a peremek durvább szemnagyságú üledékein és töréses övein keresztül valósulhat meg.
1.5. Veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek
A szennyvíztelep közelében ivóvíztermelő kút nem üzemel. A fenti vízföldtani leírás alapján a szennyvíztelep felszín alatti vízbázist nem veszélyeztet.
A tisztított szennyvíz befogadója a Pécsvárad-Szellői vízfolyás. A vízfolyás a tisztított szennyvíz bevezetését követő szelvény alatt egymást követően több halastóba folyik.
1.6. Vízellátás
A szennyvíztelep a közüzemi vízhálózatra való csatlakozással megoldott. A szennyvíztelep bejáratánál földalatti tűzcsap is elhelyezésre került.
1.7. Szennyvízelvezetés
A szennyvíztelep szociális létesítményeiben keletkezett szennyvizet a telepi átemelőn keresztül a nyers szennyvízzel együtt kezeljük.
1.8. Gázellátás
A szennyvíztelep gázellátása a közüzemi gázellátó hálózatra való csatlakozással megoldott. A gázrendszerre csatlakoztatott fűtő és melegvízellátó berendezések üzemelnek.
1.9. Elektromos ellátás
A szennyvíztelep elektromos áram ellátása a pécsváradi 20 kV-os ellátó vezetékre való csatlakozással légkábeles bekötéssel biztosított. A csatlakozási ponton fázisonként 80 A áramvételi lehetőséggel.
2.0. Távbeszélő kapcsolat
A szennyvíztelepen vezetékes távbeszélőállomás nem működik. A telepen dolgozók mobil telefonnal vannak felszerelve.
2.1. Megközelíthetőség
A szennyvíztelepi 50 m hosszú 3 m széles aszfaltos bekötút csatlakozik a Pécsvárad-Szederkény összekötőút 212 m - es szelvényéhez.
2.2 Csapadékvíz elvezetés
A Pécsvárad-zengővárkonyi szennyvízcsatorna hálózat elválasztott rendszerű A szennyvízcsatorna hálózatot a lakóingatlanokon illegálisan és szabálytalanul létesített csapadékvíz rákötések terhelik, melyek felderítése és megszüntetése folyamatosan szükséges.
A szennyvíztelep csapadékvíz elvezetése nyílt árkok és folyókák segítségével történik. A telep műtárgyai és burkolt felületei a környező füvesített terepszintnél magasabbra kerültek, így a keletkező csapadékvizek a füves területekre lefolyva elszikkadnak.
2.3. Raktározott tüzelő és fűtőanyagok
A szennyvíztelep területén tüzelő és fűtőanyag tárolása nem történik. A telepen földgázzal fűtjük és temperáljuk a helységeket.
2.4. Vegyi, biológiai anyagok mennyisége és tárolása
A szennyvíztelepen a szociális helységek fertőtlenítésére és tisztán tartására használunk háztartás vegyipari termékeket kis mennyiségben. A nagyobb mennyiségű vegyszer a fertőtlenítésre használt nátrium hipoklorit, melynek külön tárolóhelység került kialakításra, valamint a szennyvíziszap víztelenítésére használt polielektrolit, melyet a szennyvíziszap víztelenítő gépházban a felhasználás helyén tárolunk.
2.5. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének módja, mennyisége
A szennyvíztelep üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékok:
Megnevezése azonosító száma veszélyességi osztálya mennyisége
Használt akkumulátor V 35501 I. 1 db/3 év
Fáradt olaj V 5402 II. 8 l/év
Olajos rongy V 5410207 II. 6 kg/év
Festékes doboz V 55504 II. 4 db/év
A veszélyes hulladékokat hulladékfajtánként más módon helyezzük el. A használt akkumulátort esetében új vásárlásakor a régit leadjuk a kereskedőnél. Az összegyűjtött fáradt olajat és olajos rongyot az üzemanyag kútnál adjuk le. A festékes doboz esetében a 102/1996. (VII.12.) számú Kormányrendelet előírásait követjük.